Debrecen és a régió tudományos műhelyeinek folyóiratában Szabadfalvi József, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar professzora például Concha Győző a jogállamról című tanulmányával jelentkezik, amely megállapítja: a jogállam fogalom a hazai szakirodalomban a német közjogi, államelméleti irodalom közvetítésével jelent meg.
A természeti folyamatokra érvényes fizikai, második termodinamikai főtételt az élőlényekre Schrödinger így értelmezte: „Az élő szervezet azért olyan rejtélyes (termodinamikai szempontból), mert elkerüli a semleges állapotba való gyors hanyatlást” – idézi Erwin Schrödingert Sipka Sándor, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar professor emeritusa. Részletek Az ATP-adenozin veszély ciklus szerepe a stressz válasz folyamataiban címmel megjelent írásban.
Molnárné Kovács Judit, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar professzora A Debrecen Zöld Értékei rovatban arról ír, milyen hatással vannak a mentális egészségre a nagyerdei séták. Megállapítja: a Nagyerdőt egyrészt alakítja az ember, akár azzal, hogy védi, akár azzal, hogy használja, esetleg rongálja, másrészt a Nagyerdő közegében töltött idő, teljen az aktív vagy kevésbé aktív módon, hat is rá.
Rácz István irodalmár, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar professzora a Könyvszemlében John Coates Pleasures on the Periphery című könyvéről értekezik. Egyebek mellett ezt írja: mióta a Debreceni Egyetem Angol Tanszékét megalapították 1938-ban, működésében mindig kiemelkedő szerepet játszottak a lektorok, azaz az angol anyanyelvű kollégák. Többen legendává váltak.
A Színháztörténet szolgálatában (Vázlatos összefoglaló a 130 éve született Pukánszkyné Kádár Jolán munkásságáról) címmel írt cikket Lengyel Emese, a DE Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskola PhD-hallgatója. Ebből egyebek mellett kiderül, hogy Pukánszkyné Kádár Jolán (1892–1989) fő kutatási területe a magyar drámairodalom és a hazai színjátszás története volt. Szakterületén alapművek szerzőjeként tartjuk számon, valamint többek között ő volt az első női egyetemi magántanáraink egyike. Pályájának alakulásáról, mérföldköveiről mégis keveset tudunk, mely hiátust a jelen cikk is hivatott pótolni.
A Debreceni Szemle teljes száma ide kattintva olvasható.
Sajtóközpont – OCs
