A Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Debreceni Nyári Egyetem tanárai adtak elő az aktuális helyzetről, mutatták be a nehézségeket, feladatokat, kihívásokat. Szaffkó Péter igazgató köszöntőjében arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy 2016-ban szintén Debrecenben alakult meg a MANYE MID (magyar mint idegen nyelv) szakosztálya, amely nem véletlen, hiszen a Debreceni Nyári Egyetem kiemelt feladatának érzi a koordinációt, a MID-szakemberekkel való kapcsolattartást.
Dobi Edit tanulmányi igazgató azt hangsúlyozta, hogy a nyelvtanítás mellett egyre inkább előtérbe kerül a magyar kultúra közvetítése is. A kulturális rendezvényeken nemcsak a diákok találkoznak, hanem több nemzet nemzettudata, identitása is, ezért ezek szervezése a külföldiek integrációját segítő misszióként is felfogható.
A plenáris előadást Nádor Orsolya, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezetője, a magyar mint idegen nyelv szak koordinátora tartotta. Rámutatott, hogy a kulturális kompetencia tanítása nem új találmány, hiszen már az ókori rómaiaknál is alkalmazták a görög nyelv tanításakor. Elhangzott, hogy a nyelvtanulók manapság bárhonnan érkezhetnek, és a motivációjuk is igen különböző lehet. Emellett igen sok dologban lehetnek eltérések: abban, ahogyan az időt kezelik, kivel tegeződnek, kivel magázódnak, és mekkora a személyes terük vagy éppen abban, hogy mernek-e kezdeményezni, kérdezni, aktív lenni a nyelvórán. A céljuk azonban általában ugyanaz: meg akarják szerezni a kulturális kompetenciát. Ebben nagy segítségükre lehet, ha az őket tanítók megmutatják nekik az ország sokszínűségét, és ennek különböző módjai lehetnek.
Ezt követően a szegedi, pécsi, budapesti és debreceni szakemberek bemutatták a képzési helyeket, azok sajátosságait. Rozman Katalin, a Debreceni Egyetem ÁOK Idegennyelvi Központjának vezetője bemutatta, hogyan változott a külföldi orvostanhallgatók oktatása az elmúlt évtizedekben. Előadásából kiderült, milyen aktuális témák érdeklik az ide érkező hallgatókat, és milyen nehézségekkel kell megküzdeniük a tanulás során – az oktatóknak és a diákoknak egyaránt.
Zárásként kerekasztal-beszélgetést tartottak, amelynek keretében a résztvevők megegyeztek abban, hogy az interkulturális sokk megelőzésére hasznos volna, ha az oktatók és a tanulók egyaránt részt vehetnének egy olyan előkészítésen, amelyen egymás kultúrájáról, tanulási és tanításai szokásairól hallanának.
PE/Sajtóközpont
