Először arról kérdezték a kancellárt, hogy miért adományozták Karikó Katalin kutatóbiológusnak, biokémikusnak a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért díjat, amelyet a tudós a múlt héten vett át a Debreceni Egyetemen (DE).
- Ez az elismerés elsősorban nem az oltóanyag kifejlesztéséhez kötődik, hanem az mRNS-technológia kialakításához, amit Karikó Katalin és munkatársai valósítottak meg. Ez a hozzáértő orvoskollégák szerint jól használható a rákkutatásban is – jelentette ki Bács Zoltán.
A koronavírus elleni védőoltások beadásával kapcsolatban elmondta: egy a közelmúltban végzett felmérésből kiderült, hogy a DE csaknem 12 ezer dolgozójának 92,4 százaléka beoltott. Az idejáró hallgatóknál ez az arány több mint 80 százalék, ami sokkal magasabb, mint az országos átlag, így a koronavírus fertőzés miatt megbetegedettek száma is jóval alacsonyabb az intézményben.
Az egyetemi modellváltással kapcsolatban Bács Zoltán hangsúlyozta, hogy a DE működésében az elmúlt 15-20 évben egyre több piaci elem jelent meg. A magyar felsőoktatásban a DE rendelkezik a legtöbb egyetemi tulajdonban lévő vállalattal.
– Erre jött rá a modellváltás, amely tulajdonképpen ugyanennek a gondolkodásnak a behozatalát jelenti az egyetemen belülre – ismertette. Hozzátette: öt hónap távlatából most úgy látja, hogy helyes döntés volt modellt váltani. Ennek köszönhetően például szeptembertől jelentősen emelkedett, illetve januártól emelkedik az oktatók, kutatók, egyetemi dolgozók fizetése és az autonómia is nagyobb. Az öt évre szóló új finanszírozási szerződésnek köszönhetően tervezehetőbb és nyugodtabb lett a gazdálkodás.
– A kuratóriumnak több olyan tagja van, akik az egyetemet belülről is jól ismerik, a pályafutásuk ide kötődik. A kuratórium elnöke és többi tagja pedig olyan vonatkozásokban tud segíteni, amik új kompetenciák az egyetem döntéshozó mechanizmusában – fogalmazott.
Az egyetemi vezető a jövő évi célok között említette az ipari kapcsolatok erősítését és az innovációk még aktívabb segítését.
– A nemzetközi rangsorokban előttünk álló egyetemek, mint például a Jagello, a brnói, vagy a prágai Károly Egyetemnek nagyon komoly innovációs parkjaik vannak, betelepülő cégekkel, közös vállalatokkal, amelyek nemcsak üzleti, kutatási, fejlesztési tevékenységet folytatnak, hanem adatbázisokat, eredményeket is publikálnak. Nekünk is mennünk kell az ilyen projektek után – emelte ki a kancellár.
Ennek kapcsán az egyetem tulajdonában álló, a Vezér utcai ipari parkban frissen felhúzott Innovációs Központról elmondta, hogy az épület kívülről már elkészült, de belül még nem fejezték be a munkákat, illetve további startup vállalkozásokat is várnak oda.
Bács Zoltán megjegyezte, hogy jól szerepelt a napokban lezárult úgynevezett Tématerületi Kiválósági Programokban a DE, melyek jóvoltából a következő három évben, három egészségipari, egy informatikai és egy vízzel foglalkozó tudományos kutatásra összesen 6,7 milliárd forintot használhatnak majd fel az egyetem szakemberei.
A rádió interjú végén arról is szó esett, hogy bővítik az egyetem Műszaki Karát. A Vezér utcai parkban új járműipari labor készül. Szintén ott kap helyet a Nemzeti Oltóanyaggyár, a pilot üzem, a Gyógyszerésztudományi Kar új épülete, valamint egy vállalattal közös izotóp-kutatóhely. Ezen felül megújul a Kémiai Épület, a főépület homlokzata és az Elméleti Tömb is. A Kartács utcán a Park Hotel helyén pedig egy képzési helyként szolgáló új tanszállodát alakítanának ki – tette hozzá Bács Zoltán kancellár.
Sajtóiroda - OCs
