Az egykori diákokat a diplomaosztókon megszokott ünnepélyes formában köszöntötte a Főépület Díszudvarán a Debreceni Egyetem (DE), a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány (GTIDEA) és a Bölcsészettudományi Kar (BTK) vezetése.
„Magasabb fokon összekapcsolódik az oktatás és kutatás és ez az egyetem lényege. Miért írjuk fel egy épületnek a homlokzatára azt, hogy egyetem, ha ott kizárólag az ismeretközlésre szorítkoznak és nincsen önálló kutatás? Ebben az esetben egyetemről szó sem lehet. Tehát az egyetem a magas kultúrának az az intézménye, amely egyszerre oktat és kutat.” – idézte köszöntőjében Klebelsberg Kunó egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter gondolatait Keményfi Róbert.
A DE BTK dékánja kiemelte: a minőségi oktatás és a magas színvonalú tudományos kutatás az, ami összetartja és visszahívja az egykor itt diplomát szerzett hallgatókat.
- Bár folyamatosan változik a világ, a tudás mint érték soha nem veszhet el. Örömmel adták át tanáraik, köszönettel fogadták egykor hallgatóként, rendíthetetlenül megőrizték, gyarapították, gazdagították azt életük során, és hasonlóan mestereikhez, továbbadták azt, mint értékes, megóvásra váró örökséget. Pedagógusként, irodalmárként, nyelvészként, történészként, felsorolni is lehetetlen lenne, a tudomány számtalan területén munkálkodtak, jelentettek meg tanulmányokat, könyveket vagy kiadványokat, értek el sikereket, eredményeket. Köszönet érte – hangsúlyozta a dékán.
- A jubileumi díszoklevélnek, amelyet ma átnyújtunk, kettős a jelentése: egyrészt felidézi, amikor boldog örömmel vették át öt esztendei tanulmányaik jutalmaként a friss diplomát, ugyanakkor elismerése annak a pályának, életútnak, amelyet az egykori végzősök az elmúlt évtizedek során teljesítettek – zárta beszédét Keményfi Róbert.
Az ünnepség az oklevelek átadásával folytatódott. A jubilánsok Tőzsér József rektorhelyettestől és Keményfi Róbert dékántól vehették át arany, gyémánt, vas és rubin diplomájukat.
A hallgatók nevében az 1974-ben, 50 éve a Kossuth Lajos Tudományegyetemen végzett Gyáni Gábor történelem szakos középiskolai tanár idézte fel az egyetemi éveket.
- Debreceni egyetemistának lenni abban az időben kivételes élvezet volt, hiszen akkoriban különleges lehetőség volt bekerülni az egyetemre, ami csak igen keveseknek sikerülhetett a korlátozott felvételi keretszámok miatt. Nem hiszem, hogy létezett még másik tudományegyetem Magyarországon, ahol a bölcsészek és a Természettudományi Kar hallgatói, sőt az orvostanhallgatók is olyan könnyen egymásra találhattak az egymástól egyébként mereven elkülönített oktatási intézményi rend körülményei mellett, vagy annak ellenére és ez ajándék volt mindannyiunk számára. Az egyetemi hétköznapok világa, amelyet nem csak a tanulás kötelmének megfelelni vágyás töltött ki, ezáltal azzal az élménnyel és feldúsulhatott, hogy teljes, legalábbis teljesebb életet élhettünk az egyetemen. Mert a Kossuth a ritka hazai egyetemi campusok egyik legsikerültebb alkotása volt, és gondolom, ma is az – fogalmazott Gyáni Gábor.
Az ünnepség résztvevőit a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány nevében Győry Kálmán, a kuratórium elnökségi tagja, a DE professor emeritusa is köszöntötte. Beszédében elsősorban az intézményt érintő jelentős változásokat ismertette:
- 2000-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem, az Agrártudományi Egyetem és a Debreceni Orvostudományi Egyetem egyesülésével létrejött a Debreceni Egyetem, az ország legnagyobb egyeteme, melynek jelenleg 13 kara, több mint 30 ezer hallgatója, közöttük mintegy 7 ezer külföldi diákja van. Az integráció jelentős fejlődés előtt nyitott utat mind a belső szakmai együttműködés, mind a külső, hazai és nemzetközi kapcsolatok terén. 2021-ben egyetemünk élt a felkínált lehetőséggel, alapítványi egyetemmé vált, ami nagy fokú önállóságot biztosított számunkra. Jó úton haladunk. Sokak véleménye szerint egyetemünk a hazai modellváltó egyetemek között az elmúlt három évben a leglátványosabb fejlődést érte el – jelentette ki Győry Kálmán.
Az esemény zárásaként az egykori hallgatók a díszoklevél mellett átvehették a kar ajándékát, az intézmény kiadványát, a Debreceni Egyetem titkai című kötetet is, amely az egyetem Főépületéről, parkjáról, az egyetemi templomról, az Aula ólomüveg ablakairól, szobrokról, festményekről, relikviákról árul el apró titkokat, és mesél érdekes történeteket – többek közt – a Díszudvarról, amely a jubileumi ünnepségnek is otthont adott.
Sajtóközpont – BZs
