- Ma a tudományt nem lehet különböző kutatási diszciplínák, kutatási területek együttműködése nélkül művelni. Éppen ezért példaértékű a Debreceni Egyetem Fizikai és Kémiai Intézeteiben működő nemzetközi elismertségű kutatócsoportok és az MTA Atomki Anyagtudományi csoportjának közös munkája, amely új utakat nyithat meg ezen a tudományterületen – hangsúlyozta Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese az MTA Anyagtudományi és Technológiai, valamint Szál- és Kompozittechnológiai Tudományos Bizottságának szeptember 8-ai együttes ülésén, ahol a Regionális Anyagtudományi Kiválósági Műhely – Kutatási Program és Infrastruktúra Fejlesztése című projektet is bemutatták.
Kéki Sándor, a Természettudományi és Technológiai Kar tudományos dékánhelyettese köszöntőjében arról beszélt, hogy a Debreceni Egyetemen működő anyagtudományi kutatócsoportok – amelyekben mérnökök, fizikusok, orvosok, biológusok és vegyészek dolgoznak együtt – eddig is fontos eredményeket értek el, az új projekteknek köszönhetően azonban újabb lendületet vehetnek a kutatások.
- Régi vágyak válhatnak valóra ezeknek az intelligens, funkcionális anyagoknak köszönhetően, amelyek a természetes anyagokhoz hasonlóan, valamilyen külső inger hatására egy előre programozott választ adnak: megváltozik az alakjuk vagy a halmazállapotuk. Ilyen például az öngyógyító mobiltelefon-kijelző is, amely hamarosan valósággá válhat – magyarázta Kéki Sándor.
Erdélyi Zoltán, a Szilárdtest Fizikai Tanszék vezetője, a projekt szakmai vezetője kifejtette: az a cél, hogy megalapozzák a jövő oktatói, kutatói hátterét, tovább erősítsék a meglévő tudásbázist és infrastruktúrát.
- A Regionális Anyagtudományi Kiválósági Műhely közreműködésével új kutatási irányvonalakat akarunk létrehozni, s azok eredményeit az oktatásban is hasznosítani akarjuk. Fontos, hogy a jövő szakemberei használni tudják az olyan nagyértékű és -bonyolultságú műszereket, amelyeket a magas technológiai fejlettségű iparvállalatoknál is alkalmaznak – mondta el Erdélyi Zoltán.
A projekt keretében két új műszert: egy fókuszált ionsugaras megmunkáló berendezést, amellyel atomi skálán lehet „faragni” az anyagokat és a fényérzékenységet feltérképező Raman mikroszkópot szereznek majd be. Újra cserélik az elavult vékonyfilm vizsgáló röntgendiffrakciós berendezést, valamint az analitikai vizsgálatokra is alkalmassá teszik a transzmissziós elektronmikroszkópukat.
Dombrádi Zsolt, az MTA Atommagkutató Intézet igazgatója hozzátette: az ATOMKI nemcsak az atomszerkezethez kapcsolódó kutatásokat, hanem régiós fizikai központként felületkezelésekkel kapcsolatos minősítésekhez szükséges kutatásokat is végez, jelentős anyagtudományi tapasztalatokkal rendelkezik, így a projekt tökéletesen illeszkedik az intézet hosszútávú stratégiai programjába.
Sajtóiroda - TPL
