TTK: tudomány, technológia, közösség

Jövőbemutató, a piaci elvárásokhoz jól illeszkedő képzésekkel – köztük a legújabb biotechnológia alapszakkal –, a klasszikus kutatói karrierhez belépést jelentő természettudományi szakokkal, illetve a legkorszerűbb mérnökképzésekkel várja leendő hallgatóit a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara.

Biológus, biomérnök, biotechnológus, földtudományi szakember, geográfus, kémikus, matematikus, vegyész, vegyészmérnök, villamosmérnök – a természettudományi szakok legteljesebb kínálatát, köztük jónéhány duális formában is induló képzést, modern mérnökszakokat, illetve osztatlan tanárképzést is kínál a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara, amely 1949-es alapítása óta a térség meghatározó természettudományi tudásbázisa.

- A TTK folyamatosan bővíti és aktualizálja, a térség gazdaságfejlesztési és munkaerőpiaci igényeihez igazítja képzési és kutatási kínálatát. Már hosszú ideje dolgoztunk az önálló biotechnológia alapképzési szak beindításán, amely 2022 évi felvételi eljárásban már elérhető karunkon. Az elmúlt időszak pandémiás helyzete megerősítette saját tapasztalatainkat, miszerint egyre nagyobb a kereslet a biológiát és a korszerű kutatási és ipari technológiákat is magas szinten ismerő és használni tudó szakemberek iránt. Az új biotechnológia BSc-képzés kitűnő alapot jelent a karon már sikeresen működő biotechnológia mesterképzéshez, illetve jól illeszkedik a TTK oktatási és kutatási portfóliójába, ahol a természettudományi biológia alapképzéstől a duális formában is elérhető biomérnök MSc-szakig több képzés közül választhatnak a terület iránt érdeklődő fiatalok – fejtette ki a hirek.unideb.hu-nak Kun Ferenc dékán.

A kari vezető hozzátette: az új képzés elősegíti, hogy a Debreceni Egyetem a hazai biotechnológia képzési és kutatási fellegvárává váljon, ezzel elősegítve a további ipartelepítéseket is a városban és a régióban.

- A TTK szakjain nemcsak magas szintű elméleti tudást szeretnénk átadni, de gyakorlatorientált képzéseinkkel lehetőséget biztosítunk arra, hogy hallgatóink olyan készségeket és kompetenciák fejlesszenek ki, amelyekre a munkaadóknak leginkább szüksége van. Ehhez az elmúlt években a kar kiterjedt kapcsolatrendszert hozott létre a régió nagyvállalataival, és gyakorló szakembereket vontunk be az oktatásba, hogy minél jobban figyelembe vehessük a munkaerőpiac igényeit – mutatott rá Kun Ferenc. A dékán hozzáfűzte: ennek köszönhetően már nem csak a mérnökszakokon, de számos természettudományi szakon is beindították a duális képzést, amely a gyakorlatorientált felsőoktatás legteljesebb módja. A kari vezető kiemelte a TTK képzési kínálatának egy másik újdonságát a geoinformatikus mesterképzést is, amelyet ugyancsak a térség iparági igényei hívtak életre, és további lendületet ad a térinformatikai képzésnek és kutatásnak.

Jelentős figyelmet fordít a kar a természettudományos tanárképzésre, osztatlan tanárszakokon jelenleg is több százan készülnek a tanári hivatásra. Illetve ezt jelzi, hogy a Debreceni Egyetem egyike annak a hat hazai felsőoktatási intézménynek, ahol 2022 szeptemberétől elindul az új, ötéves természettudomány-környezettan tanárszak, más néven a z-szak. Az új képzés integrált módon juttatja el a természettudományi ismereteket a diákokhoz.

- Az integrált természettudományi tanárnak lehetősége lesz, hogy összefüggéseiben, kontextusában mutassa meg a diákoknak a minket körülvevő világ fizikai törvényeit, biológiai, kémiai jelenségeit és folyamatait – fogalmazott Kun Ferenc.

A magas szintű természettudományi és mérnökképzés mellett kiemelkedő a kar kutatási tevékenysége is.

- A TTK mára a kutatás, a fejlesztés és az innováció egyik regionális központjává fejlődött, amely elkötelezett a minőségi szakemberképzés iránt. A karon a felfedező alapkutatások és az innovációt célzó alkalmazott kutatások szimbiózisban működnek – hangsúlyozta a dékán. Kun Ferenc megjegyezte: a természettudományos és mérnökszakokon a minőségi tudást nemzetközi hírű kutatócsoportok garantálják, ahol elismert professzorok irányítása mellett a hallgatóik is bekapcsolódnak a kutató-fejlesztő munkába, az így létrejött kutatóműhelyek és kutatóközösségek hosszú évekre, évtizedekre meghatározzák az ifjú tudósok pályáját.

Egyértelmű visszajelzés a TTK magas szintű kutatási és fejlesztési tevékenységéről, hogy a karon működő kutatócsoportok az elmúlt években több milliárd forint támogatást nyertek el, illetve a TTK több kutatóegysége is szerepel a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal az 50 legjobb infrastruktúrával rendelkező hazai kutatóhelyet bemutató listáján. A kar egységei közül a Kelet-magyarországi Kémiai Analitikai és Molekulaszerkezet Kutatási Központ, valamint a Debreceni Egyetem és az Atomki közös Anyagtudományi Kutatóhálózata érdemelte ki a Kiváló Kutatási Infrastruktúra minősítést.

Sajtóiroda - TPL