A kezdeményezés célja, hogy az egyetemi tudásbázisokra épülve olyan térségi szerveződések jöjjenek létre országszerte, amelyek egyszerre biztosítanak lehetőséget az innovációs szakpolitikai irányok közvetlen megismerésére, a helyi innovációs ökoszisztéma szereplői közötti együttműködések kialakítására, erősítésére és új szakmai alapok létrehozására.
A szerdai ünnepélyes aláíráson Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora felidézte, hogy az elmúlt évtizedben az egyetem környezetében kialakult egy nagyon jól strukturált iparvállalati együttműködési rendszer, amely a klaszteralapú gazdaságfejlesztés hármas hélix struktúráját képezi le: a regionális a kormányzat az iparral és a helyi tudásközponttal, azaz az egyetemmel működik együtt.
- Megismertük a vállalatok igényeit, s egy oktatás- és kutatásharmonizációt követően kutatócsoportokat, kihelyezett tanszékeket hoztunk létre a szükséges területen. Ez a Debreceni Egyetem innovációs rendszerének alapja, melyhez később csatlakoztak a pénzintézetek a struktúra negyedik elemeként – tájékoztatott Szilvássy Zoltán.
Az egyetemi vezető kitért rá, hogy az új platform megnyitja a kaput a KKV-k előtt, amelyek így egy nagyvállalat beszállítójaként jelentős versenyelőnyre tehetnek szert.
- Ebben a programban az a cél, hogy a régió KKV-szektora az egyetem innovációs képességeit sajátjaként tudja felhasználni versenyképessége érdekében, részben a beszállítói rendszerben, részben a saját termékfejlesztései és nemzetközi kapcsolatai terén – hangsúlyozta a rektor.
Bács Zoltán kancellár a program tartalmi elemeit ismertetve elmondta, hogy az új Innovációs Ökoszisztéma Központ az intézményben tíz éve működő Technológiai Transzferirodánál szélesebb körű kapcsolatot tesz lehetővé az egyetemen belüli és a külső szereplőkhöz kapcsolódó innovációs folyamatok során.
- Reményeink szerint hamarosan megépülhet az egyetem Tudományos, Technológiai és Innovációs Parkjában az úgynevezett Innovációs Pláza, amely tere lesz ezeknek a találkozásoknak, illetve közösségi irodák és laborok, valamint kapcsolódó szolgáltatások révén támogatja az ötletek megvalósítását. A kezdetben 25 hektáros ipari park mára több mint 70 hektáros lett, de valódi célját akkor fogja elérni, ha ott az egyetem megjelenik saját infrastruktúrával és tevékenységekkel – fogalmazott Bács Zoltán.
Sebők Katalin, az NKFI Hivatal kutatás-fejlesztési elnökhelyettese köszöntjében kiemelte: a Területi Innovációs Platformnak fontos területe a kis- és középvállalkozások innovációs képességének fejlesztése.
- Emellett egy állandó felületet szeretnénk teremteni, ahol az innovációs szereplők folyamatosan naprakész információt kapnak, és megvalósulhat egy közös gondolkozás a kormányzattal és az egyetemmel – építve az elérhető tudásvagyonra, illetve a hazai és uniós forrásokra, pályázati lehetőségekre – sorolta Sebők Katalin.
A köszöntőket követően ünnepélyesen aláírták a Területi Innovációs Platform alapító okiratát, majd Sebők Katalin elnökhelyettes „Megújuló innovációs ökoszisztéma: Területi Innovációs Platformok, S3 KFI fókuszterületei, KKV Start pályázat” címmel tartott előadást, Mészáros Gergely EU-referens pedig az aktuális nemzetközi pályázati felhívásokat ismertette.
A rendezvényen keretében „Egyetemi, kutatóintézeti tudáskapacitás és innovációs lehetőségek vállalkozásoknak”, valamint „Innovációs sikerek, együttműködési jó gyakorlatok bemutatása” címmel tartottak kerekasztal-beszélgetéseket, majd a tanácskozás résztvevői megtekintették az Élettudományi Központban, az In Vitro Diagnosztikai Tömbben, valamint az Elméleti tömbben található kutatólaboratóriumokat, és megismerték az ott folyó kutatómunkát.
Sajtóiroda - TPL
