Személyiségfejlesztő biblioterápia a DEENK-ben

A Debreceni Egyetem könyvtárában korábban még nem alkalmazott biblioterápia segíti a lelki és szellemi feltöltődést, a személyiség fejlődését. A DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtárban (DEENK) zajló, csoportos foglalkozásokon az olvasás, a könyv, a versek és a mesék erejével próbálják megoldani a hétköznapokban felmerülő személyes nehézségeket.

A bibloterápia egy olyan művészetterápiás módszer, melyben az irodalmi szövegek élményalapú felhasználásával támogatják a személyiség fejlesztését. Magyarországon elterjedt az irodalomterápia kifejezés is, melynek legfőbb jelentéstartalma a gyógyítás, a segítés, a kísérés. A Debreceni Egyetemen most először hirdettek meg ilyen csoportos alkalmakat, ugyanakkor az oktatásban már múlt év szeptemberében megjelent a biblioterápia. A 2024/25. tanév I. félévében a Mediterrán Nyelvek és Kultúrák Intézete Spanyol Tanszékének vezetője, a többek között biblioterapeuta végzettséggel is rendelkező Bakucz Dóra egyetemi docens hirdetett két, a teljes féléven keresztül nagy sikerrel zajló kurzust: Olvasd magad! Irodalomterápiás önismereti kurzus huszonéveseknek és Ki leszek, ha tanár leszek? Irodalomterápiás önismereti kurzus tanári pályára készülőknek címmel.

A most induló foglalkozások Braun Krisztina, a DEENK Metaadat- és dokumentummenedzsment Osztályának munkatársa kezdeményezésére és az ő koordinálásával kezdődtek a könyvtárban. A Könyvbogozó biblioterápiát tízfős csoportokban tartják a könyvtár Ausztria Gyűjteményében. A helyszínválasztás sem véletlen, hiszen a plafonig magasodó könyvespolcok megnyugtató hangulatot árasztanak. 

- Ez a terápia már a hatvanas években megjelent itthon, de mostanában vált igazán népszerűvé. A mesék, így például a magyar népmesék alkalmazása korábban is olyan erős kifejezőeszköz volt, mely révén történeteket lehetett elmondani és ezekkel akár megoldást is találhattak egy-egy rejtett vagy elnyomott lelki problémára. Az egyes szereplőkkel, a szavak üzenetével való azonosulás szembenézésre, a bajok kinyilatkoztatására sarkallhatja az egyént. A cél az önismeret erősítése, a személyiség fejlesztése, az olvasás népszerűsítése, az élményszerzés, valamint próbálunk kapcsolódást is találni az egyén, a csoport, valamint a szövegek tartalma között – mondta a szakember, aki jelenleg a Debreceni Református Hittudományi Egyetem végzős hallgatója és a terápia tapasztalatait szakdolgozatában szeretné majd összefoglalni.

A biblioterápiás foglalkozások sok esetben konkrét témákra épülnek, így például a gyászfeldolgozást, a társadalomba való visszailleszkedést is segítik. A módszer megjelenik az egészségügyben, a pszichiátrián is használhatják kísérőkezelésként, gyerekek esetében pedig jó stresszoldó, például egy visszahúzódó személyiségű gyermek esetében is hatékony.

- Minden esetben egy megbízható és támogató közösségre van szükség ahhoz, hogy a csoport megfelelően működhessen. Ki kell zárni a külvilágot, azonosulni kell az adott szöveggel, a feladatokkal. Bármilyen mű felhasználható, nem szükséges, hogy a szöveg passzoljon a csoport tagjaink problémáihoz. Egy vers ugyanis mindenkinek mást jelenhet, mindenki eltérő módon azonosulhat a tartalmával és az üzenetével. A mű ebben az esetben egy eszköz, ami gondolatébresztő. A terápia lényege a beszéd és ezáltal a cél a megnyílás – tette hozzá Braun Krisztina.

A résztvevőktől nagyban függ, hogy a terápia mennyi idő alatt milyen hatást ér el. A foglalkozások elősegítik a szembenézést, a feldolgozást és az elfogadást.

A DEENK-be szervezett csoportterápiát eredetileg öt alkalomra tervezték, de már a meghirdetésekor is jelentős volt a túljelentkezés, így várhatóan a kezdeményezés hamarosan folytatódik. 

Sajtóközpont - BZ