Szakmai iránymutatással a tudományos elitbe

Tapasztalt nemzetközi szaktekintély elemezte és véleményezte a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár dEjournals platformjában megjelenő folyóiratokat. A tudományos lapok célja, hogy a világ egyik legjelentősebb adatbázisába kerüljenek, ehhez azonban több alapvető elvárásnak és feltételnek kell megfelelniük.

A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár által üzemeltetett dEjournals folyóiratplatformja összesen harmincnyolc, különböző diszciplínához köthető tudományos kiadványt tartalmaz, ezek közül több a Scopus, azaz a világ legnagyobb referáló és indexelő multidiszciplináris adatbázisának kapujában áll. A felvételhez azonban számos, komplex elvárásnak kell megfelelni.

A szabályokról, a feltételrendszerről, a szükséges hiánypótlásokról vagy korrekciókról tájékoztatta a Debreceni Egyetem négy, a nemzetközi adatbázis közelébe került folyóiratának szerkesztőit Kiril Ivanov, az egyik legjelentősebb kiadóvállat, az Elsevier ügyfél-hozzáférési szakértője. Az egyetemi könyvtár által szervezett szakmai workshopon a Scopus-indexelés metodikájában jártas Elsevier-képviselő a Debreceni Egyetem kutatói számára olyan tanácsokkal szolgált, melyek révén a dEjournals-folyóiratok minden alapvető feltételnek megfelelhetnek, ezáltal pedig felvételt nyerhetnek a Scopus adatbázisába.

Fazekas-Paragh Judit, a DEENK Kutatástámogatási Osztályának vezetője a hirek. unideb.hu-nak elmondta: az adatbázisba kerülés a tudományos lapok szempontjából a szakmai elismertség, az idézhetőség, a tudományos nívó, az intézmény részéről pedig a nemzetközi ranglistákon elfoglalt helyezés miatt lényeges. A tanácskozáson négy folyóirat (Ethnographica et Folkloristica Carpathica, Slavica, Central European Journal of Educational Research, Teaching Mathematics and Computer Science) képviselői kaptak első kézből tájékoztatást azokról a szakmai szempontokról, melyeket figyelembe kell venniük, így például arról, hogy a Scopus-felvétel során mit vizsgálnak először a döntéshozók, hogyan használhatóak a mesterséges intelligencia alapú eszközök, mennyire hiteles a folyóiratokban megjelenő publikációk tartalma, valamint figyelembe veszik az adott folyóirat hivatkozásainak hátterét az adott tudományterületnek megfelelően.

- Minden egyes nagyobb indexelő társaságnak van egy sajátos szempontrendszere. A workshopon a kutatóink egy olyan szakembertől tudhatták meg ezek részleteit, aki tapasztalt, sokszor vizsgált, véleményezett folyóiratokat. Mind a négy lapot egyesével elemezte ki, mindegyik számára hasznos tippekkel szolgált például arról, hogyan jelenjen meg a referenciaállományuk. Véleménye szerint az egyetemi folyóiratok nagyon jó úton haladnak, néhány esetben csak minimális módosítást kell elvégezni, ezt követően elindíthatják az indexelési procedúrát, ami akár egy évig is eltarthat. Az adatbázisba kerülés nagy siker, de aztán bent is kell maradni, illetve a tudományos folyóiratok rangsorolásában további q-értékeket kellene elérni egy adott szakterületen belül – fogalmazott Fazekas-Paragh Judit.

A Kutatástámogatási Osztály vezetője hozzátette: a Scopus-jelenlétnek köszönhetően a dEjournals égisze alatt megjelenő folyóiratok magasabb presztízsértéket érhetnek el, így a tudományos hatásuk is nagyobb lehet. A négy folyóirat egyébként részt vesz egy, a Debreceni Egyetem Nemzetközi Oktatást Koordináló Központja által gondozott tudománytámogatási programban, melyben szintén a Scopus-ba kerülés a cél.

Sajtóközpont - BZ