- Mára mindannyian érzékelhetjük a klímaváltozás kellemetlen hatásait. Ennek ellenére még mindig relatíve szűk teret kap a médiában az egyik legfontosabb ezzel összefüggő élelmiszerbiztonsági és közegészségügyi probléma, a rákkeltő és immunrendszert gyengítő aflatoxinokat termelő penészgombák észak felé történő folyamatos térnyerése Európában, így hazánkban is. Az aflatoxinok minden korosztályt veszélyeztetnek, de különösen veszélyesek a fejlődésben lévő gyermekekre nézve. Ezért úttörő jelentőségű volt a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkatársainak 2018 és 2023 között megvalósított közös projektje – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Pócsi István, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar egyetemi tanára.
A nemzeti kiválósági program támogatásával megvalósított projekt (A magyar fogyasztók rövid és hosszú távú aflatoxin-terhelésének meghatározása a tejtermékláncban és a kockázatkezelő intézkedések megalapozása) eredményeképp megállapították, hogy a magyar lakosságot jelentős aflatoxin egészségügyi kockázat jelenleg nem fenyegeti a tejtermékláncon keresztül, a takarmány- és élelmiszerlánc folyamatos ellenőrzése az aflatoxinokra nézve mindenképpen indokolt és javasolt.
- Fontos kiemelnünk, hogy a nemzeti kiválósági programnak köszönhetően a konzorciumi partnerek olyan képességekre tettek szert (mikroparcellás fertőzési kísérletek, analitikai módszer-, továbbá mikotoxin-hatástalanító és -prevenciós technológiafejlesztések, genomikai és metagenomikai vizsgálatok, genetikai tanulmányok), melyek révén a legszélesebb spektrumú mikotoxin-kutatások magas színvonalú elvégzésére vállalkozhatunk hazánkban. Reményeink szerint ezen a kritikus fontosságú területen együttesen meg tudunk majd felelni a klímaváltozás által támasztott jelenlegi kihívásoknak. A közös konzorciális siker talán legfontosabb eredménye az, hogy a projekt eredményes kidolgozása révén sikerült beilleszkednünk a nemzetközi mikotoxin-kutató közösség azon erőfeszítéseibe is, hogy közösen hatékonyan tudjuk kezelni a mikotoxin problémakört mind az EU-ban, mind világszerte – tette hozzá a professzor.
Az együttműködő partnerek legújabb közös sikere az, hogy felkérést kaptak az időközben már elnyert, az Európai Horizont programnak köszönhetően decemberben elindult MYMATCH kutatási és innovációs projektbe (HORIZON-CL6-2024-FARM2FORK-01-4 MYMATCH MYcotoxin MAnagement platform To face Climate change impact on food safety and Human Health. Konzorciumvezető: Paola Battilani, Università Cattolica del Sacro Cuore Piacenza, Olaszország).
A projektben a Nébih mellett konzorciumi partner a Debreceni Egyetem tulajdonában lévő Innovatív Élelmiszeripari Klaszter Kft. is. A projekt magyarországi szakmai vezetője Pócsi István, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, a Nébih részéről a szakmai munkát Nagy Attila, az Élelmiszerlánc-biztonsági Laboratórium Igazgatóság igazgatója koordinálja.
A projekt egyik kiemelt feladata az éghajlatváltozási forgatókönyveken alapuló prediktív modellek tökéletesítése a mikotoxinok európai élelmiszerrendszerekben való előfordulásának előrejelzése érdekében.
- Ez a projekt egy remek lehetőség a gazdálkodók tájékoztatására és edukációjára is. A Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszternek többek között az is a feladata, hogy a projektben keletkezett eredményeket és előrejelzéseket megismertesse minél szélesebb körben a magyar és európai uniós gazdákkal is. Hazánk agráriumában mind a búza, mind a kukorica igen jelentős szerepet tölt be, ezért is fontos számunkra, hogy kutatóinknak sikerült egy ilyen fontos projekthez csatlakozniuk, amely gyakorlatilag egész Európán keresztül vizsgálni és elemezni fogja ezen penészgombák terjedését – ismertette Szűcs Imre, az Innovatív Élelmiszeripari Klaszter Kft. ügyvezetője.
A 2024 decemberében indult MYMATCH HORIZON EUROPE projekt kidolgozásában kilenc európai ország tizenkét partnerintézménye vesz részt. Mivel a klímaváltozás jelentősen elősegíti a növényi kórokozó, mikotoxinokat termelő penészgombák elszaporodását és ezáltal az egészségre káros mikotoxinok belépését az élelmiszer-ellátási láncba, a MYMATCH projekt célul tűzte ki a napjainkban megfigyelhető éghajlatváltozásnak a kukoricában, búzában, paradicsomban és diófélékben gyakran előforduló penészgombákra és az ezek által termelt mikotoxinokra gyakorolt hatásának a feltérképezését.
A magyar kutatók a kukorica és a búza szemestermények monitorozásában és az ehhez kapcsolódó kutatásokban – például Aspergillus és Fusarium fajidentifikációk, mikotoxin meghatározások – vállaltak jelentős szerepet.
Sajtóközpont - CzA
A Debreceni Egyetem szakemberei is részt vesznek abban az európai kutatási és innovációs projektben, melynek célja annak feltérképezése, hogy az éghajlatváltozás milyen hatással van az egészségre káros mikotoxinok megjelenésére például a búzában és a kukoricában. A nemzetközi összefogással megvalósuló programban való részvételre a Debreceni Egyetem és a Nébih korábbi közös, eredményes kutatásai teremtették meg a lehetőséget.
