Az epigraphikai kerekasztalok hagyománya 1999-ig nyúlik vissza, ekkor rendezte első alkalommal a tanácskozást a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Klasszika-filológiai és Ókortörténeti Tanszéke.
Az utóbbi években a DE mellett a konferencia társrendezője lett az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) II. osztály Ókortörténeti Bizottság Epigraphikai Munkabizottsága is, amely az egykori Pannonia provincia és a környező barbaricumi területeken feltárt római kori feliratokat gyűjti össze egy nemzetközi adatbázisba.
Az évente rendezett szakmai tanácskozáson a hazai és határon túli magyar egyetemek, kutatóintézetek és múzeumok történészei, régészei, filológusai vesznek részt.
- A mostani, az MTA Debreceni Akadémiai Bizottság Székházában tartott konferenciát az ókori, görög-római városalapítások és közösségek témaköréből rendeztük történeti, régészeti és filológiai tematikával, így a különböző szakterületek képviselői 13 előadás keretében kaptak lehetőséget arra, hogy legújabb kutatási eredményeiket bemutassák, és szélesebb körben megvitassák – mondta a hirek.unideb.hu portálnak Forisek Péter, a DE BTK Történelmi Intézet Klasszika filológiai és Ókortörténeti Tanszék docense.
A tanácskozás főszervezője a rendezvény megnyitóján külön köszöntötte az előadók között Németh György ókortörténészt, aki a DE BTK Ókortörténeti Tanszékének egykori vezetőjeként több mint két évtizede indította útjára a szakmai programot.
- Az epigraphikai kerekasztal rendezése régi hagyomány a Debreceni Egyetemen, de az idei tanácskozás tematikája, a városalapítás nem is lehetne időszerűbb, hiszen április 21-e nem más, mint Róma alapításának hagyományos dátuma, vagyis a Parilia ünnepe – hangsúlyozta Takács Levente, a DE BTK oktatási dékánhelyettese, a Klasszika-filológiai és Ókortörténeti Tanszék vezetője.
A konferencián a DE mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PTKE) és a Szegedi Tudományegyetem oktatói, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) régészei mellett két szlovákiai intézmény, a Pozsonyi Múzeum és a Nyitrai Régészeti Intézet kutatói vettek részt.
Az előadások szerkesztett változatai a Studia Epigraphica Pannonica (SEP) 2024-es kötetében jelennek majd meg. A konferencia keretében mutatták be a SEP 2023-as kötetét (szerkesztők: Forisek Péter – DE, Kovács Péter - PPKE, Szabó Ádám – NKE, MNM), amely a tavalyi rendezvényen elhangzott prezentációk alapján készült tanulmányokat tartalmazza.
A tudományos tanácskozás jelentőségét adja az is, hogy a SEP kötetekkel a DE BTK csatlakozik ahhoz a nemzetközi projekthez, amely a Római Birodalom teljes, eddig feltárt feliratos anyagából állít össze adatbázist.
Sajtóközpont - BZs