A modellváltás előzményeit Bács Zoltán kancellár idézte fel az M5 stúdiójában, kiemelve, hogy már a rendszerváltás után 10-12 évvel érezték az egyetemek az államháztartási, költségvetési szabályrendszer változtatásának igényét. A 2020-ban létrejött Corvinus-modell, majd a következő évben további húsz egyetemen lezajlott modellváltás kapcsán azt mondta: a Debreceni Egyetem elmúlt három és fél éve alapján bebizonyosodott, hogy a változás nem volt hiábavaló.
- Nagy öröm, hogy megvalósult a modellváltás, teljesen más környezetbe kerültünk, sokkal közelebb a piachoz. Ugyanakkor az Európai Unió ezt nem támogatja, miközben ugyanilyen modellek alapján működnek nyugat-európai egyetemek, ott is alapítványok, kuratóriumok vannak és ők velünk ellentétben részesülnek az uniós forrásokból. Az utóbbi időben Horizont-pályázatokhoz már hozzáfértünk ugyan mi is, de nem egyetemként, hanem céges rendszerünkkel – ismertette a kancellár.
Jó irányú változásnak tartja a tárcavezető is a folyamatot, ami a magyar egyetemek kezdeményezésére történt.
- Filozófiájában autonómabb a működés, az államtól távolabb történik, hiszen olyan fenntartó van, melyben az alapítványi kurátorok között részt vesznek maguk az egyetemek is, másrészt pedig olyan szakemberek, akik az adott intézmény szolgáltatásait igénybe vevő területeket képviselik. Ez az alapja annak, hogy az egyetemek nem önmagukért valók, hanem szolgáltatnak: a hallgatóknak, a doktoranduszoknak és a gazdasági környezetnek, mely körbeveszi őket. Ennek az összerendezése valósul meg az új modellel, ami rugalmasabb, kiszámíthatóbb és teljesítménylapú – hangsúlyozta a kultúráért és innovációért felelős miniszter.
Hankó Balázs a folyamat eredményei között kiemelte a magyar felsőoktatási intézmények jelentős előrelépését a nemzetközi rangsorokban.
- A Debreceni Egyetem tavalyelőtt 400 helyet lépett előre az egyik legjelentősebb rangsorban, az Óbudai Egyetem pedig tavaly tett hasonló előrelépést. 12 egyetemünk van a világ legjobb 5 százalékában, egy TOP1 százalékos, három TOP2 százalékos, és a szakterületi rangsorokban is nemzetközi színvonalon teljesítenek, azaz megmozdult a magyar egyetemi világ, versenyképesebbek lettek intézményeink, versenyképesebb diplomát adnak, és innováció terén is előre lépnek, ami tovább pörgeti a magyar gazdaságot – összegezte a miniszter.
Az innováció kiemelkedő lehetőségeként említette, hogy a HUrizon-programban az Óbudai Egyetem a Stanford University-vel és a szingapúri egyetemmel működik együtt robotika, mesterséges intelligencia területén, a Debreceni Egyetem kutatása pedig Floridát kapcsolja össze Dél-Koreával az autonóm járműiparban. A doktoranduszok számára is megnyílnak mindeközben nem csak Európa, hanem a világ vezető egyetemei, a Pannónia Program részeként épp a napokban utazott el a háromezredik diák, a tárcavezető a következő félévre ötezres célt jelölt meg.
A Magyarországon tanuló több mint 11 ezer doktorandusz a hazai felsőoktatás kiemelt mozgatórugója – fogalmazta meg a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Debreceni Egyetem Doktorandusz Önkormányzat elnöke, aki a Kulturális és Innovációs Minisztériummal 2022-ben kötött stratégiai együttműködési megállapodás célkitűzéseiről is beszélt, melyekkel a doktori képzés fejleszthető és megerősíthető. Méltatta többek között a Neumann János Programot, melyben a fiatal kutatók aktivitásának ösztönzése kimondottan markánsan jelenik meg, valamint a modellváltó intézmények kiegészítő ösztöndíj-lehetőségeit.
- Az egyetemek élnek ezzel a támogatással, bár eltérő gyakorlatokat alakítottak ki, ez is alátámasztja az autonómiát. Általánosságban azt látjuk, hogy az első két évben átlagosan plusz 100 ezer forint ösztöndíjat adnak, míg a második két évben 110 ezret. A Debreceni Egyetemen a kiegészítő ösztöndíj mellett van például kiválósági típusú ösztöndíj-kiegészítés és publikációs díj is, azért hozom ezt példaként, mert én magam is itt végzem a doktori tanulmányaimat. Sokak számára megoldás a kooperatív doktori képzés is, aminek keretében a vállalatoknál kutató-fejlesztő tevékenységet végzők megkapják a vállalati fizetésüket, plusz állami ösztöndíjat és ezen felül még egy havi 400 ezer forintos kooperatív doktori ösztöndíjat is. Ez az összeg az összes támogatott figyelembevételével csaknem 18 milliárd forint volt 2020-tól 2023-ig – sorolta Molnár Dániel.
Bács Zoltán kancellár ehhez kapcsolódóan hozzátette: nemrégiben döntés született a Debreceni Egyetemen arról, hogy az intézmény néhány doktoranduszát, végzett hallgatóját évente élvonalbeli oktató-kutatóhelyekre küldi majd, akár saját forrásból, a vezetői utánpótlásbázis megteremtése érdekében. Szólt emellett arról is, hogy folyamatban van az egyetem következő hatéves stratégiai tervének kidolgozása, amiben az intézmény – a korábbiakkal ellentétben – már nem a hazai, hanem a környező országok hasonló nagy egyetemeit jelöli meg versenytársként.
A beszélgetés teljes terjedelmében visszanézhető az alábbi linken.
Sajtóközpont
