Nagy felbontású légi felvételek segítségével tanulmányozta a hortobágyi Pentezug rezervátumban élő összetett, háremekből álló Przewalski ménes mozgását egy kutatócsoport, melynek tagja volt Barta Zoltán, a DE Természettudományi és Technológiai Kar Biológiai és Ökológiai Intézet Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének vezetője is. A többéves kutatás eredményeit a rangos nemzetközi tudományos folyóiratban, a Nature Communications-ben mutatták be.
A tanulmány rávilágított: nagy felbontású adatokat gyűjtve az állatok mozgásáról már néhány percnyi felvétel is elegendő információt szolgáltathat ahhoz, hogy a populáció társas felépítését megismerjék, sőt akár a csoport dinamikájának múltjáról és jövőjéről is következtetéseket vonhassanak le.
Mintegy háromszáz állatot figyeltek meg egyidejűen, drónokkal készítettek légi videókat a ménesről a rezervátumban, majd a felvételek alapján határozták meg az összes egyed mozgási útvonalát. A kutatók a rövid, néhány perces mozgásmegfigyeléseket a nemzeti park két évtizedre visszanyúló populációmegfigyelési adataival vetették össze.
Kiderült: a csoport egyedei összehangolják mozgásukat, igazodnak egymáshoz, az együttes mozgás alapján pedig megismerhető a ménes szociális hálózata.
- A vadlovak szociális kapcsolatai összefüggenek a rokonsággal és az állatok korábbi ismeretségeivel. Centrálisabb helyet foglalnak el a régebb óta fennálló és több tagot számláló háremek, melyek tipikusan idősebb, tapasztaltabb csődörhöz tartoznak. A jövőbeli csoportdinamikára is következtetni lehet a jelenlegi mozgás megfigyelése által. Kimutatható, hogy azok a kancák, melyek a légifelvételek idején más háremekben éltek, de a felvételt követő két évben háremtársak lettek, már a videó készítése idején hasonlóbb pályán mozogtak, mint a többi kanca – mondta el Barta Zoltán, a tanulmány egyik vezető szerzője, a HUN-REN-DE Viselkedésökológiai Kutatócsoport vezetője.
A viselkedésökológus eddig is főleg a szociális viselkedést kutatta, verebek, nagyfejű csajkók és bodobácsok esetében, most pedig a csigák vannak terítéken. A Przewalski ménes mozgását vizsgáló tanulmányban Barta Zoltán számára az adatelemzés és maga a feldolgozás is rendkívül érdekes volt, mert egy olyan problémát vizsgált, amit előtte még soha. A kutató kifejtette: a munka érdekessége a felvételek elemzése, vagyis hogy egy statisztikai fizikán alapuló megközelítést használtak, kombinálva a szociális hálózatelemzéssel.
- Két fontos hozadéka van a kutatásnak: az egyik, hogy megmutattuk, ezeket a drónokat lehet így is használni, tehát viszonylag rövid felvételekkel képet kaphatunk a szociális struktúráról, legalábbis a tagoknál. Másfelől pedig feltártuk, a dinamika változása is kimutatható ezekkel a felvételekkel, miután azt kaptuk, hogy az együttmozgás mintázata megjósolja, ki kivel lesz utána egy csoportban. Fontos eredmény, hogy ki tudtuk mutatni, azok a lovak, akik együtt mozognak, később összekerülnek – részletezte a Debreceni Egyetem professzora.
A kutatás folytatása bizonytalan, de vannak még nyitott kérdések, amelyek alapul szolgálhatnak további vizsgálódásokhoz.
- Egyelőre nem tudjuk, kik határozzák meg a mozgásmintázatot, tehát kik a vezetők a ménesen, illetve a háremeken belül. Másrészt ezek a felvételek vonulás közben készültek, de arról nincs információnk, hogy amikor legelnek vagy amikor pihennek, akkor is azok a térbeli elhelyezkedések prediktálják-e a szociális struktúrát, mint a vonulásnál – mutatott rá a további lehetőségekre Barta Zoltán.
A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díját a DE olyan oktatója vagy kutatója kaphatja meg, aki az intézményben folyó kutatómunka eredményét vagy egyéb, hazai szempontból fontos tudományos művét magas tudományos minősítésű nemzetközi folyóiratban publikálta. A Publikációs Díját idén huszonöten érdemelték ki.
Sajtóközpont
Fotó: Ozogány Katalin
