Kozma András 1937-2019

Életének 83. évében, 2019. október 6-án örökre eltávozott közülünk Kozma András professzor, a Debreceni Agrártudományi Egyetem volt rektora, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Számviteli és Pénzügyi Intézetének professzor emeritusa.

Kozma András 1937. január 17-én született Kenézlőn. Okleveles mezőgazdasági mérnökként 1960-ban végzett a Debreceni Mezőgazdasági Akadémián, melyet követően a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Kisvárdai Osztályán tudományos segédmunkatársként dolgozott. 1963-tól a Debreceni Agrártudományi Egyetem Vállalatgazdasági Tanszékén kezdte oktatói és tudományos munkáját. 1968-ban a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen egyetemi doktori, majd 1976-ban a Magyar Tudományos Akadémián kandidátusi fokozatot szerzett.


Hosszú és tartalmas szakmai pályafutása során egyetemi vezetői tisztségeket is ellátott. 1980-86 között a Mezőgazdaságtudományi Kar dékán-helyettese, majd 1986-89 között dékánja volt. Egy igen nehéz időszakban, a rendszerváltás idején 1989 és 1992 között a Debreceni Agrártudományi Egyetem rektori teendőit látta el. Ebben a ciklusban a rendszerváltás évében újraválasztották.


1991-ben aktív szereplője volt a későbbi intézményi integrációt előkészítő Debreceni Universitas Egyesülés megalakításának, melyre így emlékezett:
„Vezetői megbízatásom olyan három évre esett, amikor több változás történt az országban, mint máskor három évtized alatt. Kerestük a Debrecenben lévő egyetemek közötti együttműködés lehetőségeit. Ezt a munkát nem segítették, sőt esetenként gátolták az egyetemek felügyeletét, finanszírozását ellátó főhatóságok. Az akkori öt debreceni intézmény öt főhatósághoz tartozott. Nagyon nehezen tudtam elfogadtatni a szakminisztérium illetékeseivel a kettős kötődés fontosságát. Nem értették, vagy nem akarták érteni, hogy a gyors fejlődéshez az egy városban működő intézmények együttműködése és a szakminisztérium szakmai, anyagi támogatása egyaránt fontos. Mindezek ellenére 1991-ben az öt debreceni intézménynek sikerült megalapítani a Debreceni Universitas-t, ami egy laza keretet biztosított az együttműködéshez. A teljes integrációban már csak három intézmény szerepelt, amelyek időközben egy főhatósághoz kerültek. Ez is jelzi a tartalmi együttműködést gátló formai kötődéseket. …. Nagyon fontosnak tartottam, hogy egymás értékeit, szellemi és tárgyi erőforrásait, eredményeit megismerjük, elismerjük. …. Ma is úgy érzem, hogy tettem, amit tennem kellett, tettem, amit lehetett, ma sem csinálnám másképp.”


2000-ben a ma Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karként működő szervezeti egység előkészítési fázisában az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet igazgatói posztját is betöltötte.


1994-től 2002-ig alapítóként irányította a debreceni Számviteli és Pénzügyi Tanszék munkáját. Szakmai pályafutása során számos sikert ért el, országos elismertségre tett szert.  Széleskörűen használt, a számvitel megértését segítő vizuális oktatás-módszertani tananyagot készített és több tankönyv megírásában vett részt. A rendszerváltást követő, alapvető szabályokat érintő új számviteli szabályozás idején, rektori feladatai mellett több ezer szakember átképzésében vett részt vezető oktatóként és szervezőként. 1993-tól, a kezdetektől tagja volt az új típusú Doktori Iskolának, irányításával 10 fő szerzett doktori fokozatot, akik közül ma nyolcan 3 hazai felsőoktatási intézményben látnak el oktatói és vezető feladatokat, 2 fő pedig nemzetközi vállalatok működésében vesz részt. 1995-től alapító oktatóként vett részt az akkori, integráció előtti szakaszban lévő Kossuth Lajos Tudományegyetem és a Debreceni Agrártudományi Egyetem által közösen indított közgazdászképzésében, mindig a diákok és a szakma érdekét szem előtt tartva. Iskolateremtő munkája és humán erőforrás fejlesztői tevékenysége eredményeként az ország egyik legfajsúlyosabb Számviteli és Pénzügyi Intézete működik a Debreceni Egyetemen, a 25 évvel ezelőtt 3 fővel alakuló tanszék 2019-ben közel 40 teljes és részidejű foglalkoztatottal, valamint óraadókkal látja el széles körű feladatait.


Tudományos tevékenysége a mezőgazdasági termelés finanszírozása, a vezetői számvitel kialakítása témakörhöz kötődik, ehhez illesztette a doktori hallgatóinak munkáját is. Tudományos közleményeinek száma meghaladja a 100-at.


Szakmai közéleti tevékenysége során számos szakmai szervezet tagjaként találkozhatunk nevével, valamint tudományos folyóiratok szerkesztői munkáiban is részt vett. Munkáját az egyetem, valamint több szakmai szervezet, országos testület kitüntetésekkel ismerte el, jegyzetei, könyvei nívódíjakban részesültek, 2005-ben pedig megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetést.


Családszerető apaként felesége elvesztését követően évtizedekig fia, majd menye és unokái körében élt kiegyensúlyozott magánéletet.


Életének utolsó aktív napjáig, professzor emeritusként, még 81 évesen is friss szellemiséggel vett részt a Számviteli és Pénzügyi Intézet munkájában, a rendszerszemléletű számvitel és a konszolidációs feladatok mester szintű oktatásával. Professzor úr szakmai elhivatottsága, következessége és erkölcsi tartása egyaránt példaértékű és követésre méltó mindannyiunk számára!


Emlékedet és szakmai útmutatásaidat megőrizzük és továbbvisszük! Nyugodj békében, Professzor Úr!


Bács Zoltán
Debreceni Egyetem
Gazdaságtudományi Kar
Számviteli és Pénzügyi Intézet