Erwin Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus kvantumelméleti modelljével állította párhuzamba a Brexitet a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára a Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézet február 22-ei rendhagyó tanóráján. A modellt 1933-ban olyan állapotok ábrázolására dolgozta ki a tudós, amelyek párhuzamosan léteznek ugyanabban a rendszerben. Ezzel érzékeltette Török Ádám, hogy bár a britek kilépését az Európai Unióból sokan tényként kezelik, a folyamat jogi értelemben még el sem kezdődött.
- A brit választók egy része állást foglalt a Brexit mellett a tavalyi népszavazáson, az Európai Unió elvben hajlandó is tárgyalni erről, de a brit kormány év elején Brüsszelnek benyújtott kiválási kérelme jogilag ingatag lábakon áll – hívta fel a hallgatók figyelmét Török Ádám.
A szakember hozzátette: a kilépés jogilag a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásával kezdődhet el és onnantól számított két éven belül kell lezárulnia. Hogy ezt valóban akarja-e az Egyesült Királyság és végigvihető-e egyáltalán a Brexit, az a közgazdász professzor szerint kérdéses.
- Az Európai Unió a folyamat lassításában, valamint a brit szempontból minél kedvezőtlenebb tárgyalási végkimenetelben érdekelt. Az Egyesült Királyságnak pedig a Brexit eddig fel nem ismert kockázatait is mérlegelnie kell, az ország kilépéssel kapcsolatos fizetési kötelezettségei akár a 64 milliárd dollárt is elérhetik – emelte ki a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.
A Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézet programsorozatának következő vendége márciusban Mustó István nyugalmazott egyetemi tanár, az ENSZ és a Német Fejlesztési Intézet egykori tanácsadója lesz, aki az Európai Központi Bank politikájáról tart majd előadást a hallgatóknak.
Sajtóiroda - TH
