A gyakorlati tárgy viszonylag újnak számít a mérnökképzésben, hiszen ez volt a második alkalom, hogy a gyakorlatban kellett megmutatni, miként sajátították a hídépítéshez szükséges ismereteket a Műszaki Karon eddig elvégzett 7 félév során a hallgatók.
Az építményeknek szigorú feltételeknek kellett eleget tenni – mert bár alapanyaga lehetett fa, műanyag, alumínium, vagy acél – tömege nem lehetett több mint 1 kilogramm. Ahhoz pedig, hogy a 2-es (elégséges) osztályzatot a jelölt megszerezze, a modellnek – a szakmai és esztétikai szempontok mellett – legalább 25 kilogramm terhelést is bírnia kellett.
- Valóban nem maketteket, hanem modelleket kellett a hallgatóknak elkészíteni, mivel ezeken a kicsinyített műtárgyakon lehet a valódi építmény tulajdonságait ellenőrizni – mondta a hirek.unideb.hu portálnak Ungvárai Ádám. Az Építőipari Intézet Építőmérnöki Tanszékének tanársegéde hangsúlyozta: a cél, hogy tökéletes hidak készüljenek, hiszen ez olyan feladat, amelynek elvégzése, a munka minősége visszajelzés a tanszék oktatóinak a hallgatók elméleti és gyakorlati tudásáról egyaránt. A 28 darab, két-két hallgató közös munkájával készült modellt a tanszékvezető elnökletével szigorú szakmai zsűri „vizsgáztatta”.
- Szimbolikus jelentéstartalommal is bír ez a mai megmérettetés, hiszen a híd, ami összeköt, itt a Műszaki Karon egyszerre jelenti a gyakorlati feladat megoldását és példázza a diákok nemzetköziségét – mondta köszöntőjében Kovács Imre. Az Építőmérnöki Tanszék vezetője kiemelte: a hídépítés a mérnöki pálya egyik legszebb megnyilvánulási formája, hiszen a hidak a legidősebb építmények az emberiség kultúrtörténetében.
A tanszék oktatói úgy vélik, a tanulmányok részeként ez a gyakorlati feladat fontos állomása a mérnöki pályához vezető útnak.
Sajtóiroda - BZs
