A karcagi intézet 70 évvel ezelőtti alapítása óta a Nagykunság és a Közép-Tisza-mente kötött, szikes talaján történő gazdálkodás fejlesztési lehetőségeit kutatja ezer hektáros területen. Az intézmény akkreditált laboratóriumában tápanyag-visszapótlási és talajjavítási javaslatokat készítenek a gazdák számára, emellett vizsgálják a talajhasználat és a széndioxid-emisszió összefüggéseit, valamint részt vesznek a tájra irányuló vidékfejlesztési tervek kidolgozásában.
Az egyetemi kutatóbázis egyik kiemelt tevékenysége a táj ökológiai adottságaihoz leginkább alkalmazkodó, szárazságtűrő növényfajták nemesítése és elterjesztése. Az intézmény fennállása 70 éve alatt gabonafajták (többek között búza, árpa, tritikálé), valamint alternatív növényfajták (cirok, fénymag, mohar, pannonbükköny és köles) vetőmagjait nemesítette. Ezek egyre elfogadottabbak a gazdák körében, ma már az ország búzatermőterületének több mint tíz százalékán Karcagon nemesített vetőmagot vetnek.
- A változó éghajlati és piaci igények folyamatosan új kihívások elé állítják a „Nagykunság Kutatójaként” is emlegetett intézetünket. Növénynemesítési, talajművelési és gyepgazdálkodási kutatásaink mellett a juh- és az őshonos lúdágazat versenyképességének fejlesztése is célunk a kedvezőtlen adottságú területeken – sorolta Zsembeli József igazgató a kutatóintézet 70. évfordulója alkalmából tartott jubileumi konferencián szeptember 6-án.
A Debreceni Egyetem az egyetlen felsőoktatási intézmény az országban, amely agrárkutatóintézettel rendelkezik, ráadásul hárommal. A karcagi mellett Nyíregyházán és Debrecenben működik ilyen jellegű kutatóbázis.
- Agrárkutatóintézeteink regionális tudásközpontnak tekinthetők, három különböző ökológiai tájkörzetben olyan területekre fókuszálják tevékenységüket már évtizedek óta, amelyek hiánypótlóak a hazai mezőgazdasági kutatásokban – emelte ki az ünnepi eseményen Jávor András, az egyetem Agrárkabinetének elnöke.
A konferencián Szépe Ferenc, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője az idei betakarítási eredményekről és a termeléshez kötött támogatások mértékéről tájékoztatta a gazdákat és kutatókat. Hubai Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztésért felelős országos alelnöke az öntözésfejlesztési stratégiát ismertette, Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ megbízott főigazgatója pedig az agrárium fejlesztésének irányairól tartott előadást.
A Magyar Tudományos Akadémia Surányi János Emlékérmét is átadták a karcagi jubileumi tanácskozáson, az akadémiai kitüntetést ebben az évben Birkás Márta, a Szent István Egyetem professzora vehette át.
Sajtóiroda - TH
