A történelmi korszakot társadalmi és kulturális megközelítésben feldolgozó hiánypótló, „A nagy háború hatása a vidéki kultúrára” című tudományos és szakmai együttműködésben a Debreceni Egyetem (DE), a Magyar Honvédség, a DE Bölcsészettudományi Kar (BTK) Néprajzi Tanszéke és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum vett részt azzal a céllal, hogy a hadi események, harcászati eszközök már meglévő leírásain túl emberi sorsokon keresztül mutassák be a világégés hatásait.
– Az I. világháború korszakát sokan és sokféle megközelítésben kutatták, dolgozták fel, a mostani, több éven át tartó, pályázati forrásból megvalósuló projekt azonban egyedülálló módon, a nagy háború vidéki társadalomra gyakorolt hatásainak szemszögéből vizsgálta a korszakot, a magyar társadalom eddig feldolgozatlan traumáinak egyikét. Az elért eredményeket tíz kötet mutatja be, amelyek lépcsőfokot jelentenek a további sikeres együttműködéshez – fogalmazott a pénteki eseményen mondott köszöntőjében Bartha Elek, a DE oktatási rektorhelyettese, a BTK Néprajzi Tanszékének professzora.
A kutatásban jelentős szerepet vállalt a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a DE kihelyezett tanszéke, amelyet több mint kétévtizedes szakmai kapcsolat fűz a Debreceni Egyetemhez.
– Amikor a néprajzkutatás terén egy intézmény új utakat keres, szövetségesekre van szüksége. Ezt a múzeum számára elsősorban a Debreceni Egyetem jelentette – fogalmazott Cseri Miklós főigazgató, aki egykor maga is a DE jogelőd intézménye, a Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatója volt.
A kihelyezett tanszék vezetője kiemelte: Szentendre kultúr-stratégiai szerepének betöltésében jelentős az egyetemmel közösen megvalósított tudományos program, amelyben az alapkutatások mellett oktató- és terepmunka, konferenciák, kiállítások szervezése, publikációk, kiadványok megjelentetése egyaránt szerepelt.
A DE BTK Néprajzi Tanszéke és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum a nagy háború eddig még fel nem lelt, vidéki közgyűjteményekben és magánszemélyeknél őrzött, írott és tárgyi emlékeit – leveleket, naplókat, fotókat – is feldolgozta, amelyeket digitalizálva, csaknem 50 múzeum és tájház, valamint 16 magángyűjtő teljes kollekcióját bemutató közös adatbázist hoztak létre.
- Sokakban felmerülhet, hogyan kapcsolódik a néprajz az elsősorban hadtörténészek, történészek által kutatott háború tematikájához – tette fel a kérdést Keményfi Róbert, a DE BTK dékánja.
– A háború sajátos kultúrát teremt, a néprajz pedig a kultúratudományok egyike, amely egyaránt foglalkozik emberi sorsokkal, egy-egy-család, közösség életét meghatározó változásokkal, a gyásszal, és erőszakkal egyaránt – adta meg a választ a Néprajzi Tanszék vezetője.
Keményfi Róbert hangsúlyozta: az egyetem az oktatómunka során is profitál a kutatásból, hiszen olyan szakdolgozati és PhD-témák születtek, amelyek eredménye évek múltával mutatkozik majd meg, biztosítva ezzel a munka folytatását.
Az egyetem és a honvédség közötti együttműködés jelentőségét hangsúlyozva a rendezvényt részvételével megtisztelte Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, akinek az „Áttörés Caporettónál” című kötetben jelent meg tanulmánya. A Magyar Honvédség parancsnoka a látogatás és az alkalom emlékéül plakettet ajándékozott a DE BTK Néprajzi Tanszékének.
A bemutatott kiadványok:
• Kavecsánszki Máté-Keményfi Róbert (szerk.): A Nagy Háború néprajza
• Bartha Elek (szerk.): Áttörés Caporettónál
• Marinka Melinda- Keményfi Róbert (szerk.): Carpathica 21.
• Bálint Zsuzsa-Marinka Melinda (szerk.): Carpathica 22.
• Marinka Melinda (szerk.): Háború és Katonasors
• Cseri Miklós – Kloska Tamás (szerk.): A nagy háború emlékezete és hatása a vidéki kultúrára
• Bereczki Ibolya – Pozsony Ferenc (szerk.): Üzenet a frontról. Ferenc tüzér levelei 1914–1918
• Kloska Tamás – Tömöri Szilvia – Sári Zsolt: Amikor minden más lett... Élet a nagy háború alatt és után
• Kloska Tamás (szerk.): A nagy háború emlékei – Mit, hogyan és hol kutassunk?
• Sári Zsolt (szerk.): Felhők között: Weinstock Ernő első világháborús fényképalbuma
Sajtóiroda - BZs