Magyarországon az elmúlt 10-12 évben 80-100 milliárd forintot fordítottak az élőhelyek rekonstrukciójára, javítva mintegy 300 hektárnyi természeti környezet állapotát – ismertette az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a szerdai tanácskozáson. Rácz András hozzátette: a vizes élőhelyek fenntartása, megőrzése állandó munkát, figyelmet igényel. Ebben fontos szerepük van a hidrobiológusoknak, a hidrobiológiai kutatásoknak és ismereteknek, a tevékenységben pedig nagyban támaszkodnak a Debreceni Egyetemre, illetve az itt végzett szakemberekre.
- Olyan szakemberekre van szükség, akik hatékonyan tudnak reagálni, információkat integrálni, problémákat megoldani. A Debreceni Egyetemen végzett hidrobiológusok felkészültek erre, hiszen alapos és megbízható képzést kaptak. Az állami természetvédelem és a Debreceni Egyetem közösen dolgozik a Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottságban is, amely a kormány legfőbb tanácsadó testülete a vizes élőhelyeket érintő döntésekben. Az 1995-ös megalakulása óta a bizottság elnöke Dévai György, az egyetem professor emeritusa – hangsúlyozta Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára.
A hidrobiológia oktatását az egyetemen Woynárovich Elek, az Állattani Tanszék vezetője indította el, aki az 1962/1963-as tanévben hirdette meg a Hidrobiológia speciálkollégiumot, majd az 1966/1967-es tanévben a hidrobiológus képzést indította el, amely később beolvadt a biológus képzésbe. Az önálló Hidrobiológiai Tanszék 2003-ban alakult meg, amelyet Dévai György, majd Nagy Sándor Alex vezetett, jelenleg pedig Grigorszky István a tanszékvezető.
A hidrobiológus mesterszak 2009-ben indulhatott el. Azóta 11 évfolyam végzett és 173 hallgató kapott hidrobiológus oklevelet. Jelenleg két évfolyamon 18 hallgató vesz részt a képzésben. 2017-től elindult az angol nyelvű, szintén MSc szintű hidrobiológus-képzés is.
- A Hidrobiológiai Tanszék széleskörű és eredményes oktatási, kutatási és pályázati tevékenységének eredményeként a Debreceni Egyetem ma a hidrobiológiai szakterület egyik elismert központjának számít hazai és nemzetközi szinten is. A siker legfontosabb oka, hogy a Hidrobiológiai Tanszék jól tudta pozícionálni a szakot. A képzés egyrészt tudományos kiválóságot ad, a hallgatók felkészülnek a kutató-fejlesztő munkára, de ezzel párhuzamosan van a munkaerőpiacnak egy olyan szegmense, amelynek jól képzett szakembereket tud nyújtani ez a szak. Ha a hallgató a tudományos karrier iránt érdeklődik vagy az iparban szeretne elhelyezkedni, akkor is megtalálja a számításait – emelte ki Kun Ferenc, a DE Természettudományi és Technológiai Kar dékánja.
A hidrobiológus hallgatóknak 2018-tól lehetőségük van a duális képzésbe is bekapcsolódni. A Hidrobiológiai Tanszéken az oktatási tevékenységek mellett fontos szerepe van a kutatási-fejlesztési tevékenységnek.
A kutatások fő iránya a felszíni vizek minőségi állapotához és élőlény-együtteseihez kapcsolódik. A kutatások eredményei számos nemzetközi folyóiratban jelennek meg. A konferencia résztvevői áttekintették a debreceni hidrobiológia hat évtizedét, a hazai vízgazdálkodás helyzetét és időszerű feladatait, a hullámterek állapotjavítását célzó kutatásokat, valamint a Debrecen környezeti állapotának és vízháztartásának javítását célzó CIVAQUA Programot.
A rendezvényen 80. születésnapja alkalmából köszöntötték Dévai Györgyöt, a DE TTK Biológiai és Ökológiai Intézet Hidrobiológiai Tanszékének professor emeritusát és Harka Ákost, a Debreceni Egyetem TTK Hidrobiológiai Tanszékének tudományos főmunkatársát.
Sajtóközpont - CzA
