Az oktatásügy forradalma – a forradalom oktatásügye

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc korszakának oktatásügyet érintő kérdéseit vitatták meg rangos neveléstörténészek közreműködésével szerdán a Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) Székházában. A kerekasztal-beszélgetést a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Nevelés- és Művelődéstudományi Intézete szervezte nemzeti ünnepünk alkalmából.

A rendezvény szokatlan megközelítésben, oktatási vonatkozások szempontjából taglalta a korabeli eseményeket.

- A pesti forradalmat a reformkorban megelőzte a tömegek edukációja, melynek – többek között – része volt maga az iskoláztatás kérdése is – fogalmazott megnyitójában Takács Levente.

A DE BTK oktatási dékánhelyettese kiemelte: a korabeli iskolaügyről gondolkodók olyan problémákra kerestek választ, mint az iskolák fenntartása, a tandíjfizetés, a tankötelezettség vagy az oktatás nyelvének megválasztása – a beszélgetés ezeket a kérdéseket történetiségükben vizsgálja, ennek köszönhetően mélyrehatóan megismerhetjük az akkori nézeteket, véleményeket és vívódásokat egyaránt.

A kerekasztal résztvevői – Ugrai János (Miskolci Egyetem) és Vincze Tamás (Nyíregyházi Egyetem) – Brezsnyánszky László (DE) koordinálásával tekintették át nemzetközi kitekintésben az elemi iskolázás helyzetét a 18-19. század fordulóján, elemezve a környező abszolutista államok oktatáspolitikai törekvéseit, a korszak pedagógiai eszméit, bemutatva hogyan gondolkodtak akkoriban az iskolafenntartás ügyéről, a tankötelezettségről, az állami befolyás szükségességéről, valamint a tanítási nyelv és a műveltséganyag kiválasztásának alapelveiről.

A beszélgetés egyik súlypontja Eötvös József 1848. évi XI. számú törvényjavaslata volt, amely változásokat célzott meg az iskolafenntartással, az állami és egyházi iskolák viszonyával, a tanítási nyelv kérdésével kapcsolatban.

- 1848/49-ban a politikai, a gazdasági konfliktusok, majd később a honvédelmi harcok idején is kiemelkedő jelentőséggel bírt az oktatás ügye, a felekezetektől független állami fenntartású iskolák létrehozása, a tankötelezettség kérdése és ebből következően a tanárképzés elindítása. A megvalósulás azonban mintegy két évtizedet váratott magára, de csak az 1868-as népoktatási törvény idején kezdtek látszani az első eredmények – mondta összegzésként a hirek.unideb.hu portálnak Ugrai János.

Zárszavában Pusztai Gabriella, a DE BTK Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet igazgatója kiemelte: a tankötelezettség kérdésének felvetésével 1848/49-ben az oktatásügy évszázados forradalma vette kezdetét.

Az oktatásügyi kerekasztal-beszélgetésen az intézet oktatói, diákjai és PhD-hallgatói mellett érdeklődő debreceniek vettek részt a DAB Székház Csokonai termében.

Sajtóközpont - BZs