A Debreceni Egyetem (DE) Műszaki Karának (MK) ünnepi tanácsülésén Husi Géza dékán az intézmény történetéről elmondta: korábban Felsőfokú Építészeti Technikumként, aztán az Ybl Miklós Műszaki Főiskola részeként, később a Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Főiskolai Karaként, az ezredforduló óta pedig a Debreceni Egyetem Műszaki Karaként működik.
- Az első MSc képzésünk a létesítménymérnök volt, amit 2007-ben a hat BSc szakunk mellé tudtunk elindítani. Az első MTA doktor 2017-ben került ki a karról, az egyik legújabb fejlemény pedig, hogy tavaly decemberben megalakult a Debreceni Egyetem Gépészeti Doktori Iskolája itt a Műszaki Karon – idézte fel a fejlődés fontosabb állomásait Husi Géza.
A kari vezető hangsúlyozta: jelenleg 14 MSc szakon folytatnak képzést, az oktatás gyakorlatorientált. A kari épületkomplexum összterülete eléri a 10 ezer négyzetmétert, a hallgatók száma meghaladja a 3 ezret. A fejlődés pedig folytatódik, a Vezér utcai egyetemi ipari parkban néhány hónap múlva adják át az új Járműipari Kutatócentrumot, a régi épületeket pedig több lépcsőben felújítják.
Kocsis Imre, a DE MK tudományos dékánhelyettese is szólt a jubileumi diplomásokhoz, többek között arról is beszélt, hogy napjainkban egyre gyakrabban követik egymást a technológiai váltások.
- A műszaki képzésnek ezért fel kell készíteni a fiatalokat az ezekhez kapcsolódó, nagyon eltérő elvárásokra. A ma technológiájának oktatásával az ipart szolgáljuk, de a hallgatók sikeres karrierjét hosszú távon azzal segíthetjük leginkább, hogy képessé tesszük őket a jövő technológiájának megalkotására – jelentette ki Kocsis Imre.
Hozzátette: az utóbbi 10-15 évben a karnak sikerült láthatóvá válnia a hazai és a nemzetközi tudományos térképen. Az oktatók több mint kétharmada rendelkezik doktori fokozattal, a karon nyolc egyetemi tanár dolgozik, közülük hárman az MTA doktorai.
Az aranydiplomák átadása után a magasépítési és építőgépész szakokon 1975-ben végzett hallgatók nevében Szabó Miklós mondott beszédet, kiemelve, hogy nagy nosztalgiával gondol az itt töltött évekre.
- Az azóta eltelt fél évszázad több mint egy fél emberöltő. Akkor még mindannyian fiatalok voltunk, tele álmokkal, tervekkel és persze sok esetben bizonytalansággal is. De ott volt mögöttünk az iskola, amely bázist adott nekünk, ahova minden nap el tudtunk menni, ahol közösségben találtuk magunkat. Mindenki emlékszik, különösen az építészek az átrajzolt éjszakákra, a géptermi órákra, de természetesen a bulikra is. Hálásak vagyunk azért, hogy ide járhattunk – fogalmazott.
Szabó Miklós szerint a főiskola négy dolgot adott nekik: jellemet, szellemet, kellemet és küllemet. Jellemet, mert megtanított kitartani és vállalni a felelősséget. Szellemet, mert megtanított gondolkodni, alkotni. Kellemet, mert közösségben éltek, barátaik lettek és megtapasztalták az összetartozás élményét. És végül küllemet, mert a munka mellett fontos volt az is, hogyan álljanak a világhoz emberséggel, méltósággal, kitartással.
A jubileumi diplomaosztó ünnepséghez kapcsolódóan nosztalgia fotókiállítás nyílt a Műszaki Kar Aulájában, a bemutatott képek segítségével az idén 60 éves intézmény múltját idézik fel, a tárlat egészen szeptember 15-ig látható.
Fotógalériánk folyamatosan bővül.
Sajtóközpont – OCs
