- A modellváltás után, az alapítványi fenntartás mellett a Debreceni Egyetem feladatai nem változnak, az intézmény a piaci partnerekkel sokkal szorosabban és rugalmasabban tud együttműködni a kuratórium jóváhagyása mellett – jelentette ki Bács Zoltán kancellár a Debreceni Egyetem agrárpartnereinek szervezett találkozón.
Bács Zoltán az egyetem vagyongazdálkodásával kapcsolatban kiemelte: a Debreceni Egyetem a modellváltás során több egykori tulajdonát visszakapja. A már meglévő vagyontárgyak továbbra is az intézmény birtokában, használatában maradnak. Az intézmény eddigiekhez hasonlóan hasznosítja az ingatlanokat, telkeket, mivel olyan széleskörű a tevékenysége, hogy folyamatosan szükséges a bővítés.
- Nagy versenyelőny és különleges kompetencia a Debreceni Egyetem multidiszciplinaritása, vagyis egy agrár- vagy élelmiszertudománnyal kapcsolatos problémát műszaki, élettudományi szakemberek bevonásával is meg tudunk oldani. Ez hazánk más egyetemein ilyen formában nem áll rendelkezésre. A modellváltás nemcsak új körülményeket fog teremteni, hanem új motivációt fog jelenteni. Az egyetem kiemelt stratégiai területe az agrártudomány, tovább szeretnénk erősíteni ezt a szegmenst, hűen a DE agrárhagyományaihoz – hangsúlyozta Bács Zoltán kancellár.
Az agrárium az elmúlt években dinamikus átalakuláson ment keresztül. A technikai fejlődés nagy kihívások elé állította a mezőgazdaság szereplőit – mondta a résztvevők előtt Harsányi Endre agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettes.
- A legmodernebb technológiákat is be kell építeni az oktatásba. Ez az irány most fog megjelenni a Debreceni Egyetem agrárképzési rendszerében. Az új, precíziós mezőgazdasági mérnöki alapszak beindításával, olyan szakembereket fogunk képezni, akik már a diplomaszerzést követően hasznos munkát tudnak végezni a mai modern mezőgazdaság számára. A kutatási területeken a precíziós mezőgazdaság mellett, a szigetüzemű gazdaságok fejlesztésével, pirolízis rendszerekkel, adszorpció hűtési rendszerekkel szeretnénk megjelenni saját tangazdaságainkban és a pályázatokon. A DE agrárképzés megújulása zajlik a DE piacvezető szerepének megőrzése érdekében – emelte ki Harsányi Endre.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar jelenleg is folyamatban lévő fejlesztése egyebek mellett a tudáshasznosítást, a partnerkapcsolatok támogatását célozza.
- Az oktatási területen teljes a portfóliónk: a frissülő alapképzés, a mesterképzés, az osztatlan ötéves képzés, a szakirányú továbbképzés, a felsőoktatási szakképzés, valamint a doktori képzés is jelen van az oktatási rendszerben. A duális képzésünk valamennyi mesterszakon elérhető, a hagyományos nappali képzésekhez képest más forma, amely színesíti az oktatást, és rugalmasan illeszkedik a munkahelyi elvárásokhoz. A célunk, hogy a képzésben tovább növeljük a partnerintézmények számát – fejtette ki Stündl László.
A Mezőgazdaság, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja szerint a szélsőséges időjárási körülmények kihívásait nagyon nehezen tudják kezelni a mezőgazdaság szereplői, emiatt jelentős kutatás-fejlesztési igény alakult ki.
- Tudásbázisunkkal segítenünk kell a mezőgazdaságitermék-előállítókat és az élelmiszer-feldolgozókat. A DE MÉK-en ennek megfelelően állítottuk össze szolgáltatási portfólióinkat, amelyet segít a komplex egyetemi infrastruktúra és a kar beágyazódása a DE más tudományterületeibe. A kar megújítása során létrehozott Agrár- és Élelmiszeripari Tudáshasznosítási Központ feladata, hogy szorosabbra fűzze a kapcsolatot a vállalkozói szférával, és a tapasztalatokat közvetítse a partnerek felé – fejtette ki Stündl László.
A kar kutatócsoportjai úgy tudnak összekapcsolódni, hogy hatékonyan és gyorsan tudjanak válaszokat adni a partnerek kérdéseire a gyakorlati felhasználás érdekében.
- A következő 5 évben a MÉK négy területre fókuszálja a K+F tevékenységét. A jövő mezőgazdasága (Future Farming – modern, korszerű, precíziós, erőforrás hatékony kertészeti és szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés), a biológiai alapú ipar (Biobased industry – mezőgazdasági fő- és melléktermékek feldolgozása humán és állati felhasználásra, gyógyászati, ipari célra), az agrár ökoszisztémák (Agri-ecosystems – természeti erőforrás menedzsment, környezetgazdálkodás, Urban Farming, biodiverzitás, klímaadaptáció) valamint a molekuláris alapú mezőgazdaság (Molecular agriculture – növényi és állati biológiai alapok fejlesztése, genetika, nemesítés, reprodukció) szerepel a kar középtávú stratégiájában. Ezen területek fejlesztéséhez a MÉK nemzetközi kapcsolatait, valamint az abból származó tudást is felhasználja – sorolta a kari vezető. Hozzátette: a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a környezetgazdálkodás teljes spektrumát felöleli a MÉK képzési rendszere és kutatási területe, az a cél, hogy a piaci igényeknek megfelelő, a legmodernebb ismeretekkel és gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakembereket képezzenek.
A workshopon a kar több mint 25 mezőgazdasági- és élelmiszeripari partnerével egyeztetett a régió vállalkozásainak munkaerőpiaci elvárásairól. A résztvevők a tanácskozáson külön szekcióban tekintették át az agrárgazdaság és a hozzá kapcsolódó oktatási és kutatás-fejlesztési lehetőségeket a Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástudományi Intézetének vezetőjével, Szűcs Istvánnal.
Sajtóiroda - ÉE
