Az öregedés nem csak egészségügyi szempontból, hanem társadalmi, szociális megközelítésben is nehézségeket okozhat az időskorúak számára. A Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kara minden évben igyekszik felhívni a figyelmet azokra a területekre, ahol szükség lehet a szakmai segítségre, rávilágít arra, hogy a tudomány hogyan támogathatja az idős emberek életminőségét.
Az idei, magyar és angol nyelvű tanácskozást a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kara, a Magyar Tudományos Akadémia területi bizottságai, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) és a Máltai Egyetem Szociális Jóllét Kara közösen szervezte október 15. és 17. között.
Magyarországon a hatvanöt év feletti idősek hét százaléka dolgozik, az aktívan munkát vállaló időskorúak két százaléka pedig már hetven fölötti. Móré Marianna, a DE Egészségtudományi Kar dékánja a konferencián tartott köszöntőjében kiemelte: arra kell ráirányítani a figyelmet, amiről érdemes és kell beszélni, az idősek szerepe ugyanis hatvan vagy hetven év felett is fontos lehet.
- Az idősekkel való foglalkozás kérdése jelentős ívet futott be az elmúlt években. Eleinte még a gondoskodásról, a gondozásról szóltak a konferencia szakmai előadásai, főleg arról, hogyan lehet a betegségeket kezelni, mennyi nehézségük van az időskorúaknak, a szociális ellátórendszernek milyen kihívásokat jelentenek ezek az emberek. Az idő múlásával megjelentek azonban olyan témák, mint például a munkaerőpiac. Egyre több előadás foglalkozott ezzel a kérdéssel, így már nem a gondozás és a gondoskodás, hanem az idősek gazdaságban betöltött szerepe, értéke került a fókuszba, illetve az, hogy erőforrásként jelennek-e meg még a társadalomban. A megváltozott életforma, az életkörülmények javulása lehetővé tette azt, hogy átgondoljuk, mit jelent idősnek lenni. A hatvan pluszos generáció tudása, életszemlélete elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy működjön a világ – fogalmazott a kari vezető.
Molnár Edina, a DE Egészségtudományi Kar Pszichológiai Tanszékének vezetője elmondta: a nemzetközi konferencia egyben akkreditált szakmai továbbképzés is, mely az együttműködés jegyében zajlott idén is. A konferencián elhangzott tudományos előadások és ezek eredményei a Magyar Gerontológia folyóirat különszámában is megjelennek majd.
Az idei évben első alkalommal a nemzetközi tudományos élet gerontológiai szakemberei is személyesen találkoztak az Egészségtudományi Karon, Nyíregyházán. Fábián Gergely, a Konferencia Tudományos Bizottságának tagja kiemelte: a meghívott vendégek egy része a kar korábbi együttműködő partnerintézményeiből érkeztek az USA-ból, Oroszországból, Törökországból, Lengyelországból és Szlovákiából. Az utóbbi években további lengyel, szír, pakisztáni, román, szlovák, német szakemberekkel is olyan kutatási együttműködéseket alakított ki az ETK, melyek nyomán ők is személyesen mutatták be tudományos eredményeiket a tanácskozáson. A konferencián részt vett külföldi szakemberekkel további együttműködési lehetőségekről is egyeztetett a kar.
A három napon át tartott konferencián intergenerációs minifilm-fesztivált és a geriátriai readaptáció témában könyvbemutatót is tartottak, ezek mellett a szakmai tanácskozáson a résztvevők hét szekcióban csaknem negyven szakmai előadást hallhattak. Egyebek mellett szó volt az időskori reumatológiai szempontokról, az idült fájdalom-szindrómáról, az időskori nyirokkeringés kihívásairól, az ageizmus, azaz az idős emberekkel szembeni negatív előítélet és hátrányos megkülönböztetés okozta nehézségekről, a szimulációs oktatási módszerről az egészségügyi továbbképzések területén, a meridián torna alkalmazásáról, valamint a szociális és egészségügyi ellátásban dolgozók mentális támogatásának gyakorlati lehetőségeiről.
A Konferencia megrendezését támogatta a MEC_24 kódszámú „Tudományos Mecenatúra Pályázat” MEC_SZ_24 kódszámú alprogramja MEC_SZ 149415 azonosítószámon „Nemzetközi Gerontológia Konferencia” .
DE Sajtóközpont - BZ
