A pórusos szenek vízzel történő nedvesedése kulcskérdés a különböző alkalmazási területeknél, mivel ezek az anyagok alapvetően víztaszító, hidrofób tulajdonságúak. A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar (DE TTK) Fizikai Kémiai Tanszékének Környezeti Kolloidok kutatócsoportja azt vizsgálta, hogy a mágneses magrezonancia elvén alapuló különböző eljárások és adszorpciós mérések eredményeinek együttes értelmezése lehetővé teszi annak felderítését, hogyan tölti ki és mozog a víz az igen összetett, döntően víztaszító felületűnek tartott pórusrendszerben.
- A kutatással azt bizonyítottuk, hogy az NMR krioporozimetria, relaxometria és diffúziometria képes átfogóan leírni az pórusos anyagok morfológiáját a gyakorlati alkalmazás körülményei között. Meghatározhatjuk a pórusszerkezet vízzel való feltöltődésének mechanizmusát. Az eredmények összevetése a klasszikus gáz- és gőzadszorpciós megfigyelésekkel új információval szolgál a felületek hidrofil/hidrofób karakteréről. A gőzfázisú és gátolt diffúzió alapján pedig meghatározhatjuk a víz eloszlását és mozgékonyságát a komplex pórusrendszerekben. Ez a nem invazív módszercsoport olyan bonyolult, de létfontosságú pórusos rendszerekre is alkalmazható, mint az emberi bőr – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Bányai István, a DE TTK Fizikai Kémiai Tanszék egyetemi tanára, a Környezeti Kolloidok Kutatócsoport vezetője.
A Budapesti Műszaki Egyetemmel együttműködve készült publikáció első és levelező szerzője Kéri Mónika, a DE TTK Fizikai Kémiai Tanszék adjunktusa.
A Rezorcin-formaldehid szén aerogélek kölcsönhatása vízzel: átfogó NMR-vizsgálatok című cikket a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Osztálya az egyik legjobb publikációnak választotta májusban.
A cikk a szénhez kapcsolódó multidiszciplináris kutatások, köztük az alacsony dimenziójú szénalapú nanostruktúrák területén elért tudományos eredmények közlését szolgáló rangos (IF 9,56 2021-ben) nemzetközi lapban, a Carbon folyóiratban jelent meg.
Sajtóközpont – OCs
