A résztvevők között legnagyobb számban a kínai, a lengyel és az amerikai diákok képviseltetik magukat. A kurzus legidősebb diákja 79 éves, a legfiatalabb 10, utóbbi szüleivel érkezett a kurzusra.
- Nagy öröm, hogy az intézmény ismét otthont adhat a Nyári Egyetemnek, hiszen így részese lehet annak a munkának, amely a magyar nyelvet, kultúrát, történelmet, és talán egy kicsit a magyar gondolkodásmódot is népszerűsíti, amelynek köszönhetően talán a Debreceni Egyetem jó hírét is viszik az itt tanuló diákok a nagyvilágban – fogalmazott Csernoch László tudományos rektorhelyettes.
- A Nyári Egyetem évtizedek óta olyan kultúrdiplomáciai misszió, amelyet mindig támogatott a város vezetése, hiszen fontos az itt élők számára, hogy milyen kép alakul ki a nagyvilágban rólunk, magyarokról, Magyarországról és Debrecenről. Ezt a komoly értékteremtő munkát pedig mindenképpen támogatni kell, ennél fontosabb missziónk nem is lehet – hangsúlyozta Komolay Szabolcs, a város kulturális ügyekért felelős alpolgármestere.
Nem csak a résztvevők, hanem az ösztöndíjasok száma is emelkedett ebben az évben, hiszen csaknem 100 diák kapott támogatást a kurzusokon való részvételhez. Hatvanhárman érkeznek a Tempus Közalapítvány ösztöndíjával, hatan Debrecen várostól, négyen az egyetem hallgatói önkormányzatától, többen pedig üzleti partnerektől, külföldi szervezetektől kapnak támogatást.
Újdonság a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának az ösztöndíja, amelyet egy olyan egyetemi oktató vagy kutató kaphat, aki a magyar nyelvvel és kultúrával már eddig is kapcsolatban állt valamilyen formában. A Bölcsészettudományi Kar Dékáni Ösztöndíjának alapítását Csatár Péter dékánhelyettes jelentette be. Az első nyertes, aki a második kurzusra érkezik Debrecenbe a BTK támogatásával, egy török PhD-hallgató lesz.
- Nem véletlen, hogy a legtöbb hallgató Kínából érkezik, hiszen jelenleg már négy kínai felsőoktatási intézménnyel működik együtt a Debreceni Egyetem: a pekingi és a tiencsini Nemzetközi Egyetemen már most is folyik a magyaroktatás, míg Hsziánban és a szintén pekingi Nemzetközi Kommunikációs Egyetemen szeptemberben indul el a magyar nyelv tanítása. Ezeknek a kapcsolatoknak köszönhetően szeptemberben már 39 kínai diák érkezik Debrecenbe – emelte ki Szaffkó Péter. A Nyári Egyetem igazgatója azt is elárulta, hogy olyan távoli, egzotikus országokból jöttek magyarul tanulni vágyók, mint Angola, Peru, vagy éppen Szaud-Arábia.
A hagyományőrzés és az újítások egyaránt jelen lesznek az idei nyáron, a szervezők ugyanis a népszerű programok megtartása mellett törekedtek újak kialakítására is. Lesz hagyományos kirándulás a Hortobágyra, de új helyszínként a szolnoki Söráriumot és Reptáriumot is megtekinthetik a résztvevők. A kedd esték pedig ebben az évben is a folklór jegyében telnek majd, ahol egy adott tájegység ételét, dalait, táncait ismerhetik meg a résztvevők.
A 91 éves Debreceni Nyári Egyetem mindig is híres volt a hagyományőrzésről. Ennek szellemében a megnyitó ünnepség zárásaként emléktáblát avattak hétfőn a Főépület 3. emeletén Hankiss János születésének 125. évfordulója alkalmából. Hankiss professzor nem csupán a Debreceni Nyári Egyetem alapítója volt, hanem 15 évig igazgatta is az intézményt. Ő alkotta meg a harmincas években a kultúrdiplomácia fogalmát, amely ma is aktuális, hiszen a kultúra és nyelv közvetítő szerepe ma is jelentős a mindennapjainkban, különösen egy nyelvet és kultúrát oktató intézményben.
Sajtóiroda - BZs
