- A klímaváltozás mindenkit érint, az ehhez való alkalmazkodás, az adaptáció pedig nem lehetséges stratégia, kijelölt út nélkül. Ez az év kimondottan nehéz időszak a magyar mezőgazdaságnak, a magyar agráriumnak, a magyar élelmiszeriparnak, a magyar élelmiszerszektornak. Az időjárási körülmények mellett olyan a világgazdasági helyzet, ami rendkívül sok negatív hatást gyakorol a szektor szereplőire. A vámháborúkból kialakulóan Európában szinte nem tudunk olyan termékpályát mondani, amely tevékenységét rentábilisan tudná végezni – jelentette ki Bóna Szabolcs a 35. Farmer Expo megnyitóján.
Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter szerint az ágazatot sújtó problémák megoldását csak stratégiák mentén lehet megtalálni, azonban nagy hiátus a magyar agráriumban, hogy nem alkottak stratégiát. Nem jelöltek ki utat, miközben megváltoztak a környezeti hatások.
- Az idei év megtanít bennünket arra, hogy akár az élelmiszer-önrendelkezésünk is veszélyben lehet. Mindez azért történik, mert azok a környezeti hatások, amelyek ránk, Magyarországon hatással vannak, azok az egész térségre jellemzőek. Az európai mezőgazdaság pedig abba az irányba ment el, hogy tud nagy volument termelni, tud minőséget termelni, viszont mindezt drágán teszi. Megváltoztak a körülmények, megváltoztak a mérethatékonysági határok, és nekünk ehhez alkalmazkodnunk kell – hangsúlyozta a tárcavezető.
Bóna Szabolcs úgy fogalmazott: a jelenlegi viharos helyzetben a Hajdúság, Debrecen, a Debreceni Egyetem egy jelzőfény a magyar agráriumnak, amire érdemes odafigyelni. Olyan irányt mutat a mezőgazdasági szereplőknek, amely valóban a jövőbe mutat.
- A magyar agrárium egyszerre több, egymással szorosan összefüggő kihívással néz szembe. A klímaváltozás már nem távoli előrejelzés, hanem mindennapi gazdálkodási tapasztalat. Emellett növekszik a piaci bizonytalanság, erősödik a nemzetközi verseny, emelkednek a termelési költségek, egyre szigorúbbak az élelmiszerbiztonsági és fenntarthatósági követelmények. Választ kell adnunk a generációváltás kérdéseire, továbbá arra, hogyan tehetjük az agráriumot vonzóvá a fiatalok számára. Meggyőződésem, hogy ezekre a kihívásokra csak rendszerben gondolkodva adhatunk megfelelő választ. A Debreceni Egyetem ebben kíván partnere lenni az agrárium szereplőinek – mondta ünnepi beszédében Bács Zoltán.
A Debreceni Egyetem rektora úgy látja: az intézmény különleges ereje abban rejlik, hogy az agrártudományt össze tudja kapcsolni a műszaki, informatikai, természettudományi, gazdaság és egészségtudományi tudással. A precíziós gazdálkodás, a távérzékelés, a robotika, a mesterséges intelligencia, a genomika, a biotechnológia, az élelmiszertudomány és a vízgazdálkodás a DE-n egymást erősítve szolgálja a gyakorlatban is alkalmazható megoldások megszületését.
- Az egyetem feladata azonban nem az, hogy íróasztal mellől vagy laboratóriumokból mondja meg a gazdálkodóknak, mit kell tenniük. A valódi innováció párbeszédből születik, a kutatónak szüksége van a gazda tapasztalatára, a termelőnek pedig hozzá kell férnie a legújabb tudományos eredményekhez. A jó megoldások ott születnek, ahol a laboratórium, a tangazdaság és a termőföld tapasztalata találkozik. Éppen ezért a Debreceni Egyetem olyan tudásközpont és innovációs partner kíván lenni, amely végigkíséri az új megoldásokat az ötlettől, a kísérleten és a demonstráción át a gazdasági hasznosításig – fejtette ki Bács Zoltán.
Az egyetemi vezető beszédében úgy fogalmazott: a jövő mezőgazdasága egyszerre lesz tudásintenzív és hagyománytisztelő, technológiai és természetközeli, nemzetközileg versenyképes és a helyi közösségekre építő. Ebben a jövőben a gazda nem csupán élelmiszert állít elő, gondozza a termőföldet, őrzi a tájat, munkát és megélhetést ad, de közösségeket tart fenn és hozzájárul hazánk biztonságához. Az agrárium megbecsülése éppen ezért társadalmi kötelesség is.
Papp László, Debrecen polgármestere arról beszélt, hogy a mezőgazdaság hozzátartozik a város történetéhez, identitásához és gazdasági erejéhez. A debreceni székhelyű agrár- és élelmiszeripari vállalkozások 2024-ben több mint 250 milliárd forint árbevételt és 121 milliárd forintot meghaladó hozzáadott értéket állítottak elő, több mint 3300 embernek adnak munkát. Miközben országosan csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, a debreceni és hajdú-bihari élelmiszeripar stabil, sőt bővülő munkahelyeket kínál.
Vaszkó László vásárigazgató a rendezvény 35 évére visszatekintve kiemelte: az expo a szakmai kapcsolatok ösztönzése, erősítése, az ágazat megismertetése mellett az élelmiszertermelés szereplőinek bemutatkozását is támogatta, továbbá mérhető gazdasági bevételt eredményezett a városnak. Azzal pedig, hogy az első évet követően, 34 éve a vásár a DE Böszörményi úti campusára költözött, közelebb került a tudományhoz is. Az elmúlt évek alatt több mint 300 tudományos rendezvényt, előadást tartottak a Farmer Expón, amelyeknek mindig a legaktuálisabb kérdések álltak a fókuszába, idén egyebek mellett a szárazgazdálkodás.
A szakkiállításra kilátogatók idén is látványos állat- és termékbemutatók mellett kézműves élelmiszereket is kóstolhatnak. Az érdeklődők színes lovas programokra, fogatparádéra és fajtabemutatókra is ellátogathatnak.
Sajtóközpont - ÉE