Számos egyetemi tanári pályázatot rangsorolt, Professor Emeritus cím adományozásáról döntött, illetve módosította a Szenátus állandó bizottsági összetételét a Debreceni Egyetem legfőbb döntéshozó testülete márciusi ülésén. A Szenátus tagjai több elismerés adományozásáról – doctor honoris causa cím, Pro Universitate-díjak és címzetes egyetemi tanári cím – is határoztak.
Az elmúlt időszak jogszabályi változásai, valamint a modellváltás miatt több szervezeti szabályzatot is módosítani kellett, illetve elfogadták a Kancellária új ügyrendjét.
A Szenátus ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta az SzMSz 11. számú mellékletének, az „Egyetemi kitüntetések és címek adományozásának rendje a Debreceni Egyetemen” című szabályzat módosítását. A határozat kimondja, hogy a Szenátus jelen lévő tagjai háromnegyedének igenlő szavazatával, titkos szavazással a kitüntetettől a kitüntetést visszavonhatja, ha az elismert arra méltatlanná vált, illetve amennyiben a kitüntetés az odaítéléstől számított 3 éves jogvesztő határidőn belül nem kerül átadásra, a kitüntetett elveszti jogosultságát a kitüntetésre, címre. Ezzel együtt hatályon kívül helyezték a testület 1/2017 (VIII.18)-i határozatát.
Az oktatási ügyek között számos új képzés létesítésének és indításának javaslatát támogatta a Szenátus. Megszavazták az idegen nyelvi és interkulturális mediáció (BTK) alapképzési szak létesítésének, az anyagmérnöki (TTK) alapképzési szak indításának, a gyógyszerfejlesztési kutatás-menedzsment (GYTK) mesterképzési szak létesítésének, a szociális ismeretek tanára (EK) és a villamosmérnöki (MK) mesterképzési szakok indításának javaslatát. Ugyancsak támogatták az űrtáplálkozási és -egészségtudományi szakember (ÁOK) és a rendszerszemléletű coaching (BTK) szakirányú továbbképzési szakok létesítésének és indításának, a magyar mint idegen nyelv szakos pedagógus (BTK) szakirányú továbbképzési szak indításának, a mesterséges intelligencia mérnök (IK) magyar és angol nyelvű szakirányú továbbképzési szak létesítésének és indításának javaslatát.
A testület márciusi ülésén tárgyalta a Debreceni Egyetem 2022. évi büdzséjét, melyet a 2021. augusztus 1-jei fenntartó váltás nyomán immár működési és üzleti tervnek neveznek.
Bács Zoltán kancellár az előterjesztéshez fűzött hozzászólásában köszöntette az egyetem közhasznú felügyelő bizottságának tagjait, – akik az új testületben először vettek részt a Szenátus ülésén – Imre László professzor tudományos képviselőt, Kovács Márta gazdasági képviselőt és Hajdúböszörmény polgármesterét, Kiss Attilát, aki a társadalmi képviseletet látja el.
Bács Zoltán felidézte, hogy az intézményt fenntartó alapítvány kuratóriuma február 25-ei ülésén tárgyalta és elfogadta az intézmény 2022. évi működési és üzleti tervét, amely sok mindenben egyezik a korábbi elvekkel és módszertannal, de számos új elem került bele, főként a finanszírozási oldalon.
- Továbbra is két lépcsőben dolgozzuk ki az üzleti tervet: az elsőben az egyetem sarokszámait és fő elveit rögzítjük, míg a második tartalmazza a karok, a Klinikai Központ és az agrár kutatóintézetek költségvetését, amelyet majd a következő szenátusi ülésen tűzünk napirendre. A finanszírozás módszertanának változása miatt, valamint a költségvetés készítésének időszakában már látható gazdasági és politikai világhelyzet bizonytalansága miatt, a tervezés során arra törekedtünk, hogy mindenképpen tudjuk biztosítani a megemelkedett üzemeltetési költségek és bérek forrását, valamint tartalék mozgásteret a karok és egyéb szervezeti egységek számára. Új elemet és biztonsági hátteret is jelentenek a létrehozott programfinanszírozási kalapok – tájékoztatott a kancellár.
A kancellár kiemelte, hogy valamennyi egység számára van forrás a tavalyi bérfejlesztés alapbért és teljesítménybért érintő biztosítására, illetve amennyiben az intézmény teljesíti a szerződésben rögzített indikátorokat, akkor az új bérstratégia alapján minden – a más finanszírozásban működő egészségügyön kívül dolgozó – oktató, kutató és dolgozó egy havi plusz jövedelemben részesülhet év végén.
- Összességében egy teljesen biztonságos, az inflációs és egyéb költségnövekedési tényezőket teljes mértékben figyelembe vevő költségvetés készült – jelentette ki Bács Zoltán kancellár.
A testület támogatta a Mathias Corvinus Collegium Alapítvánnyal, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal történő együttműködési megállapodás megkötésének javaslatát.
Sajtóiroda - TPL
