Egyetemtörténeti érdekességek a Gerundium új számában

Megjelent a Gerundium egyetemtörténeti folyóirat legfrissebb kiadványa. A lap ezúttal a Debreceni Egyetem jogelőd intézményeihez, egykori professzoraihoz kapcsolódó legújabb kutatási eredmények mellett az integráció 25 éves jubileumáról, a Református Kollégium kántusáról, valamint a felsőoktatás ókortól datálódó történetéről szóló tanulmányokat kínál olvasóinak.

Az Arcképcsarnok rovat Kulin László gyermekgyógyász professzor intézményvezetői munkásságát ismerteti, aki 1956-57-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetem dékánja, 1957-59 között pedig rektora volt és aki nagy szerepet játszott abban, hogy az 1956-os forradalom után kisebb mértékű megtorlás történt az orvosi egyetemen, mint máshol.

A Jausz Béla neveléstudós, a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektorának (1957-1959) működését vizsgáló tanulmány az 1950-es évek végének politikai és intézményi kontextusában taglalja a témát. Az elemzés rámutat arra, hogy személye egyfajta átmenetet képviselt a polgári egyetemi hagyományok és a pártállami felsőoktatás-politikai törekvések között. Rektorsága idején részben megindult az egyetemi struktúrák és hagyományok helyreállítása, ugyanakkor az autonómia fokozatos korlátozása és a központi, politikai irányítás erősödése is egyértelművé vált. A tanulmány értelmezi Jausz vezetői szerepét, amely egyszerre járult hozzá az 1956 utáni konszolidációhoz és a centralizált felsőoktatási rendszer előkészítéséhez.

Az egyetemhálózatok kialakulása és fejlődése című írás az ókortól az első világháború végéig elemzi a különböző típusú felsőoktatási intézmények létrejöttét a világban. A szerző részletesen kitér a felsőoktatás kezdeteire és sajátos intézményeire, öt korszakra - nem európai típusú, középkori, felekezeti, állami, nemzeti és a globális egyetemek - osztva bemutatva a fejlődést.

Az 1739 óta gyülekezeti, temetési és iskolai reprezentációs szolgálatokat végző Főiskolai Énekkar - Kollégiumi Kántus - fiatalemberekből álló énekeseinek 1914 őszétől nemcsak az első világháború okozta nehézségekkel kellett megbirkózniuk, hanem szembesültek az egyetemmé alakuló felsőfokú oktatás miatt megváltozott környezet kihívásaival is. A kollégiumi hagyományok továbbélése az énekkari és diákegyesületi keretek között című tanulmány bemutatja a kántus tudatosan felvállalt hagyományőrző szerepét, amely nagyrészt abból az identitásból táplálkozott, hogy ez volt a legrégebbi diákegyesület.

A Debreceni Egyetem 2000. január elsején öt egyetemi és három főiskolai karral kezdte meg működését. Az integráció negyedszázados jubileuma alkalmából díszünnepséget rendezett az intézményt fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Tiszántúli Református Egyházkerület. A rendezvényen vehette át rektori megbízását Bács Zoltán egyetemi tanár, az intézmény új rektora. Az eseményen Gróf Tisza István-emlékplakettet és díszoklevelet vehettek át mindazok, akik közreműködtek az egységes Debreceni Egyetem létrehozásában. Az ünnepségen a debreceni felsőoktatás integrációjában szerepet vállaló intézmények képviselői Ünnepélyes Nyilatkozat aláírásával erősítették meg szándékukat az eddigi együttműködés folytatására.

A kötetben könyvismertető olvasható Barta János: Zemplén és akadémikusai, Osváth Zsolt: Hagyomány és kiválóság: 150 éves magyar egyetemi oktatás Kolozsváron, Szögi László: A kassai egyetem bölcsész és teológus növendékei 1659-1775, valamint Toldi Lóránt: A Magyar Királyi Ludovika Akadémia növendékei című kiadványából.

A Gerundium folyóirat MMXXVI vol.XVII.nos.1-2. 2026 száma ide kattintva olvasható.

Sajtóközpont - BZs

Last update: 2026. 07. 16. 10:13