Debrecen önkormányzata 2000. május 3-án alapította a Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-t azzal a céllal, hogy a közszolgáltatást és közfeladatokat ellátó vállalatait egy holdingba tömörítse, ezzel lehetővé téve az erőforrások hatékonyabb felhasználását, a városi vagyon jobb hasznosítását, valamint a lakossági szolgáltatások bővítését.
- A DEViK különleges értéket képvisel a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának életében, hiszen egy hidat képez az egyetem, a vállalkozói szféra, illetve a hallgató, a leendő vállalkozó között. A rendezvény minden alkalommal a gazdaság egy izgalmas témáját járja körbe, most a negyedévszázados Debreceni Vagyonkezelő Zrt. izgalmas történetét. Mindannyiónknak tanulságos lehet, hogy milyen döntések, értékek és együttműködések voltak azok a vállalat szervezeti életében, amelyek ezt a sikert kikövezték – mondta az őszi félév első rendezvényét megnyitó beszédében Fenyves Veronika, a Gazdaságtudományi Kar dékánja.
Dajnoki Krisztina, a DEViK – Üzleti Innovációs Klub elnöke, a Gazdaságtudományi Kar tudományos dékánhelyettese bevezetőjében kiemelte, hogy a klubot 2015-ben azzal a céllal alapították, hogy elősegítse az egyetemisták innovatív vállalkozási ötleteinek megvalósulását, összehozza az egyetem és a profit szféra képviselőit, valamint a hallgatók körében sikeres vállalkozói életutakat, jó gyakorlati példákat, benchmarkokat mutasson be a vállalkozói életből merítve.
A holding története, Debrecen gazdasági és társadalmi fejlődésében betöltött szerepe, innovatív modellrendszere inspiráló lehet a hallgatók számára.
- A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. létrehozása szükségszerű és időszerű volt. Az akkori költségvetés elkészítésénél az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy a város hogyan tudja támogatni megfelelő nagyságrendben azokat a vállalatokat, amelyek normál működés esetén a várost támogatják. Veszteségfinanszírozást biztosítunk a hőszolgáltatónak, a tömegközlekedési vállalatnak, a vízműnek. Az elmúlt 25 évben a holding tagvállalatai meghatározó szerepet játszottak és vállaltak a város fejlődésében, mára mindegyikük az ország vezető közszolgálati feladatokat ellátó cége lett – hangsúlyozta Papp László, Debrecen polgármestere.
Kósa Lajos korábbi polgármestere felidézte: a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. létrehozásáról szóló önkormányzati előterjesztés benyújtójaként, akkori városvezetőként az volt a célja, hogy a település tulajdonában lévő jelentős vállalkozói vagyon felett hatékonyabban tudja gyakorolni tulajdonosi jogát az önkormányzati testület. A holding mérete és működése az önkormányzati szektorban országosan is egyedülállónak számított. Véleménye szerint a vagyonkezelő működésének sok, a városban megvalósuló ikonikus fejlesztést, például a Déli ipari parkot is köszönheti Debrecen.
- Jelenleg a vagyonkezelő szervezetnek kilenc tagvállalata, csaknem 1600 munkavállalója van. Egyszerre végez közszolgálati és piaci tevékenységet víz- és távfűtés, közösségi közlekedés, parkolásüzemeltetés, ingatlanhasznosítás, valamint turisztikai, informatikai és kommunikációs szolgáltatások területén, mindezt úgy, hogy nem csak megőrzi a város vagyonát, hanem növeli is azt. Emellett részt vesz a térség egyik legnagyobb, 720 hektáros ipari parkjának működtetésében is – sorolta Marossy Virág, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, aki szerint a városi vagyon gyarapításánál minden esetben a település és az ottélők igényeit kell figyelembe venni.
Mészáros József, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági elnöke úgy látja: az elmúlt 25 év a város fejlődésének ledinamikusabb időszaka volt. A holding megalakulásának éve volt ugyanis az utolsó év, amikor veszteséges volt a cégcsoport, akkor kellett utoljára tőkepótlást finanszírozni. A vagyonkezelő létrejöttét követően jelentős mértékben tudta segíteni a vállalat az önkormányzat gazdálkodását.
- A holding a gazdaságfejlesztés egyik eszköze, amelynek három fontos szerepe van: a közszolgáltatások maga szinten történő ellátása, egy élhető város működésének támogatása, továbbá a közvetlen gazdasági feladatok, mint az ipari parkok működtetése – fejtette ki Mészáros József.
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja hozzászólásában kiemelte: az egyetem mint a város stratégiai partnere továbbra is közösen kíván tenni a régióban élőkért. A város és az intézmény előtt azonban egy nagyon nagy feladat áll.
- A debreceniek mindig többet akarnak, és mindig magunknak keressük a feladatot. Óriásit fejlődött a város a közszolgáltatásokban, az üzletközpontokban, stadionokban, sportcsarnokok, uszoda, élhetőség területén. Azonban tudjuk, hogy az egészségügyi infrastruktúra, ami a várost szolgálja, 10-15 év múlva már nem bírja ellátni a növekvő lakosságot. Meg kell határoznunk a jelenlegi infrastruktúra jövőjét és egy esetleges szuperkórház helyét – mutatott rá Bács Zoltán.
Az egyetemi vezető szerint ez nem csak egészségügyi, hanem várospolitikai kérdés is. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy Debrecen jó pályán halad, úgy épít nagy gazdaságot, hogy közben a fenntarthatóságra törekszik.
DE Sajtóközpont - ÉE
