A csemegekukorica mint healthy food

A csemegekukorica termésmennyiségének növelése és minőségének javítása a célja a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézet, valamint az Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai Intézet közös kutatásának. A 2021-ben indult projekt eddigi eredményeiről szakmai workshopon számoltak be a szakemberek.

A csemegekukorica Magyarország legfontosabb szántóföldön termesztett zöldségnövénye, amely mintegy 35 ezer hektáron terem hazánkban, a termőterületek mintegy 60-65%-a pedig Hajdú-Bihar megyében található.

- A csemegekukorica-termesztés technológiai fejlesztését célzó K+F+I program 2021-ben indult. A DE kutatói a programban azt vizsgálják, hogy milyen technológiai megoldások segítik a csemegekukorica terméshozamának és tápanyagtartalmának növelését. A projektben a tudományos kutatási eredmények közvetlenül kerülnek be az innovációs folyamatba és a gyakorlatba. A program célja, olyan üzemi gyakorlati termesztéstechnológia kidolgozása, amelyben egyszerre biztosítható a kiemelkedő termésmennyiség és a speciális – Healthy Food – minőség – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Pepó Péter, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemei tanára, a projekt szakmai vezetője.

Pepó Péter kiemelte: a program első évében a makroparcellás kísérletek központi témája az öntözés volt. Mivel hazánkban az elmúlt évtizedekben megtöbbszöröződött az aszályos, vízhiányos területek nagysága, ezért ma a vízpótlás életmentő a szántőföldi növények számára. A DE Látóképi Kísérleti Telepén egyedülálló körülmények között folynak a kísérletek, mivel a kutatók öntözött parcellákon dolgozhatnak.

- Az öntözés mellett a fajtakiválasztás, a tápanyagellátás és a vetésidő is jelentősen befolyásolja a kukorica-szemtermés bioaktív hatóanyagainak – lutein, zeaxantin – mennyiségét és minőségét. Ezen esszenciális fitokomponensek növelésével ugyanakkor koncentrált és egészséges élelmiszer állítható elő, amely segíti és támogatja például látásunk megóvását és egészségét – tette hozzá a program szakmai vezetője.

A táplálkozási szokások változásával egyre többen a helyes táplálkozás részeként szeretnék az egészségük megőrzését segítő tápanyagokat fogyasztani, nem pedig gyógyszer formájában.

- A DE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetében a módszerbeállítások után, a program következő szakaszában azt vizsgáljuk, hogy miként befolyásolja a csemegekukoricában nagy mennyiségben megtalálható lutein és zeaxantin egyebek mellett a diabétesz talaján kialakuló iszkémia/reperfúzió, proliferatív és nonproliferatív retinopátia, továbbá az időskor által okozott retinakárosodás kialakulását és progresszióját. A kísérletek során egyelőre 3 kukoricahibridet vizsgálunk, melyeknek eltérő a hatóanyag-tartalma. Ezáltal meg tudjuk határozni, hogy a lutein vagy a zeaxantin játszik-e fontosabb szerepet, vagy pedig a két hatóanyag együttes magas koncentrációja szükséges a hatások kialakulásáért. Kutatásaink kiterjednek majd a szántóföldi növénytípusok szénhidráttartamának hatásvizsgálatára is. Ennek köszönhetően egyebek mellett megtudhatjuk, hogy a csemegekukorica növeli-e az elhízás és a diabétesz kialakulásának kockázatát aközben, hogy segíti a szem egészségének megőrzését – fejtette ki Kiss Rita, a DE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet adjunktusa.


A tudományos kutatásban a Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézet és az ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet összesen 35 kutatója és 57 munkatársa vesz részt. A négyéves programban a Debreceni Egyetem partnerei a térség meghatározó csemegekukorica-termelő üzemei – az Irrifarm Kft., a Geo-Terra 96 Kft. és a Formula GP Kft.

A kutatás a 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2020-00064 azonosítószámú „Win-win technológia a healthy food csemegekukorica termesztésben” című projekt keretében, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 799 497 014 Forint vissza nem térítendő támogatásával valósul meg.

Sajtóközpont - ÉE