Az egyetem professor emeritusa és korábbi klinikaigazgatója, Péter Mózes egy igazán különleges tárlaton mutatta be alkotásait, hiszen ezúttal nem csak az ő, hanem a két unokája festményeit is megtekinthetik az érdeklődők.
- A zene és a képzőművészet nem is állnak egymástól olyan távol, mindkettő alap célkitűzése, hogy a kultúránkat, a művészeti értékeinket minél szélesebb kör megismerhesse, ez egyfajta ars poeticának is tekinthető – hangsúlyozta Váradi Judit, a Zeneművészeti Kar dékánhelyettese a Kézen fogva című kiállítás február 24-ei megnyitóján a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája Arany János téri feladatellátási helyének aulájában.
Váradi Judit elmondta: mind Péter Mózes, mind az unokái elhivatottak a művészetek iránt, a két kislány pedig követve nagyapjuk útját saját alkotásaikkal jelentek meg a tárlaton. A dékánhelyettes hozzátette: a most megnyílt kiállításon egy olyan család életébe kaphatunk betekintést, akik számára a művészet generációkra visszamenőleg meghatározó volt. Péter Mózes művészcsaládból származik, apja Debrecen korábbi hangverseny-zenekarában játszott hegedűsként, míg a Radiológiai Klinikát 12 évig vezető professzor a festészetben fejezi ki magát, több kiállítása is volt már, de ez az első, hogy az unokái képeivel együtt állítják ki a festményeit. A lányok, Zsófi és Panna az iskola hatodik, illetve harmadik osztályos tanulói.
- A radiológián képalkotással foglalkozunk, így a festészet számomra ezzel rokontevékenység – fogalmazott a professor emeritus, akinek a képzőművészet már régóta meghatározza az életét.
- Mindig is a képek töltötték ki a mindennapjaimat, és ez ma sincs máshogy, hiszen nyugdíjasként is aktívan tevékenykedem, napi szinten foglalkozom CT- és MR-leletekkel – tette hozzá Péter Mózes.
A professor emeritus rendkívül fontosnak tartja a két unokájával, Zsófival és Pannával eltöltött minőségi időt. Vallja, hogy a festés folyamata legalább annyira meghatározó, mint a végeredmény, és hogyha különböző, kreatív tevékenységeket végez együtt a család, a gyerekek talán kevésbé fordulnak a számítógépes, telefonos játékok felé. Kiemelte, hogyha a fiatalnak van érzéke a művészethez, szükség van a család támogatására, de nem elhanyagolandó az sem, hogy az iskolában felismerjék és gondozzák a tehetségeket.
Sajtóiroda - SBD
