Azok a cégek, amelyek nem tudnak megfelelni a compliance elvárásainak, nem követik a jogszabályokat, tekintélyük elvesztésére és komoly bírságokra számíthatnak – derült ki a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem által szervezett III. Compliance Konferencián szerdán. A rendezvény résztvevőinek több gyakorlati példán keresztül mutatták be a compliance szellemének megfelelő együttműködési lehetőségeket, előnyöket.
A Debreceni Egyetem Főépületének Aulájában összegyűlt 250 szakember és érdeklődő előtt Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke arról beszélt, hogy a compliance, vagyis a jogkövetés, az átláthatóság és etikus működés kultúrája ma már nem egy vállalati részleg feladata csupán, ez a fogalom túlmutat az adminisztráción, a szabályzatokon.
- A compliance a jövő felelős szervezeteinek belső iránytűjévé vált. Olyan értékrend ez, amely a társadalom bizalmát, a gazdaság tisztaságát, végső soron a nemzet versenyképességét is megalapozza. A Debreceni Egyetem a régió szellemi központjaként élen jár ennek a szemléletmódnak az oktatásában, kutatásában és gyakorlati megerősítésében. Az intézmény fenntartójaként alapítványunk számára ez nem pusztán stratégiai cél, hanem küldetés. Olyan tudást és olyan együttműködéseket támogatunk, amelyek hosszú távon alakítják a társadalom erkölcsi és szakmai minőségét – jelentette ki Kossa György.
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja kiemelte: az intézmény polgárainak száma ma már az 50 ezerhez közelít és szerteágazó tevékenységet végez az oktatástól az egészségügyi ellátáson keresztül a kutatás-fejlesztésig, cégek működtetéséig, a gyártásig.
- Amennyiben itt nem lenne szabályozottság, rigorózus követelményrendszer és átláthatóság, akkor bizony bajban lennénk szervezetileg. Ez is azt igazolja, hogy a compliance témájával kiemelten kell foglalkozni. A megfelelőség és a bizalomépítés nem csak a gazdaság szereplőinek fontos, hanem az egyetemnek is – fogalmazott Bács Zoltán.
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész előadásából kiderült, hogy a büntető eljárásjog és a vállalati compliance nem áll távol egymástól.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európában egyedülálló kiegészítő pótmagánvád jogintézményét 2023 januárja óta lehet alkalmazni, célja a korrupció visszaszorítása, a közpénzek és a gazdasági verseny tisztaságának védelme.
A Gazdasági Versenyhivatal elnöke hangsúlyozta, hogy a GVH a tisztességes, fair verseny őre, miközben a fogyasztói jogok érvényesüléséért is fellép. Fontos feladatnak tekintik a versenykultúra fejlesztését is.
- Érdekünk, hogy a cégek a megfelelésben, vagyis a compliance-ben előre lépjenek. Ezért például rendszeresen kibocsátunk olyan, példákkal is ellátott, gyakorlatközpontú, informatív útmutatókat, amelyek segítik a vállalkozásokat az előírások betartásában – tette hozzá Rigó Csaba Balázs.
A GVH vezetője szerint napjainkban egyre gyakoribb probléma az internetes közösségi oldalakon, hogy a sokak által követett influenszerek nem tájékoztatják nézőiket arról, hogy éppen egy terméket vagy egy szolgáltatást reklámoznak.
Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke előadásában felhívta a figyelmet, hogy a NAV fő feladatai közé nemcsak az adók beszedése tartozik, hanem az igazságos verseny feltételeinek biztosítása is, amit időnként adminisztratív, adott esetben nyomozati, büntetőeszközökkel érnek el. Adatfeldolgozó rendszerükhöz kívülről nem lehet hozzáférni.
Mivel manapság már minden gazdasági tevékenységnek digitális nyoma van, a NAV-nál adatalapon folyik a compliance tevékenység – osztotta meg Vágujhelyi Ferenc.
Herman Zsuzsanna, a Debreceni Egyetem compliance igazgatója arra kereste a választ, mire kell figyelnie egy szervezetnek, amennyiben AI-rendszert szeretne alkalmazni.
- A mesterséges intelligencia megjelenése nem csupán a technológia fejlődését jelenti, hanem a compliance szempontjából egy teljesen új korszakot nyit meg. Ennek a megállíthatatlan fejlődésnek természetesen vannak előnyei is, mint például a hatékonyság, az automatizálás és a problémamegoldás javulása. Vannak azonban hátrányai is, mint például az átláthatatlanság, illetve a jogi bizonytalanság ebben a témában – bontotta ki a gondolatot Herman Zsuzsanna.
A compliance igazgató hozzátette: az Európai Unió tavaly megalkotta a világ első olyan, mesterséges intelligenciát szabályozó rendeletét, ami jogi keretet teremt annak, hogy a mesterséges intelligenciát fejlesszék, felhasználják és kereskedelmi forgalomba hozzák. Mindezt azért tette az EU, hogy a biztonságot és az alapvető jogokat biztosítani tudják.
- Nem az a kérdés, hogy az AI mit tud megtenni, hanem az, hogy mit engedünk meg neki – mutatott rá Herman Zsuzsanna.
Bendik Tamás, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság általános elnökhelyettese a hatályos adatvédelmi normák tükrében a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetét elemezte. Arra a következtetésre jutott, hogy ezeknek a cégeknek meglehetősen nagy kihívást jelent a jogszabályi környezet megismerése és az előírások betartása. Ugyanakkor a jogászok számára a kkv-k elsősorban adatkezelők és adatfeldolgozók. Ezek közül a compliance-t használók versenyelőnybe kerülhetnek társaikkal szemben, mivel az ügyfelek bizalma erősebb az ilyen cégekben – mondta Bendik Tamás.
Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke arról számolt be a konferencián, hogy hazánkban évente átlagosan 8 ezer közbeszerzési eljárást zárnak le szerződéskötéssel, melyek keretében összesen csaknem 3000 milliárd forintnyi közpénzt költenek el.
- Az így felhasznált összegeket hatékonyan, versenysemlegesen és átláthatóan kell felhasználni. Ahhoz, hogy így legyen, igyekszünk minden támogatást megadni – emelte ki a szakember.
Kovács László bejelentette: a közbeszerzéseken rendszeresen induló beszállítókat a jövőben arany, ezüst és bronz minősítéssel látják majd el.
Korencsi Attila, a Magyar Nemzeti Bank compliance igazgatója azt ismerette, hogy a tőkét igyekeznek a jogszabálykövető, vagyis a compliance célokat szem előtt tartó és az aktuális kihívásokhoz rugalmasan alkalmazkodó, stabil vállalkozások felé terelni. Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a Debreceni Egyetem compliance melletti elkötelezettségét jól mutatja, hogy az intézmény Állam- és Jogtudományi Karán tavaly elkezdődött a compliance (megfelelési) szakjogász és compliance- (megfelelési) jogi szakokleveles szakemberképzés, néhány hete már a második tanév zajlik.
A Wolters Kluwer által felkért tudományos tanácsadó arról tartott előadást, hogy milyen a vállalati compliance értéke a versenyben, hogyan válhat versenyképességet erősítő tényezővé és a vállalati kultúra fontos elemévé. Firniksz Judit megállapította, hogy a compliance manapság már az üzleti modellek, a termékek, szolgáltatások kifejlesztésekor is megjelenik. Ez a korábban szakmai terület lassan tudományos területté növi ki magát – vélekedett.
Polacsek Csaba, a PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft. cégtársa azon amerikai kutatás eredményét mutatta be, mely során több mint ezer esetet vizsgáltak a világból, amikor dolgozók hajtottak végre cégeknél pénzügyi csalásokat. Arra jutottak, hogy az ilyen elkövetők 74 százaléka 30-50 éves, jól képzett férfi és minél tovább dolgozik valaki egy cégnél, annál nagyobb az általa csalással okozott kár értéke. Ahol alkalmazzák a compliance-t, ott sokkal kisebb az esélye annak, hogy ilyesmi történjen – hangsúlyozta Polacsek Csaba.
A Compliance Konferenciát kerekasztal-beszélgetés zárta, amit Herman Zsuzsanna, a DE compliance igazgatója vezetett. Kiss András, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságfejlesztési és innovációs osztályvezetője a beszélgetésben elmondta: tapasztalatai szerint a szabálykövető filozófiát a nagyvállalatoknál már régóta követik, sok kis- és középvállalkozásnál viszont vagy újdonság vagy nem tudják, hogy amit csinálnak, az a compliance. A növekedéshez szükség van erre – tette hozzá. Bús Csaba, az OTP Bank Üzleti Compliance Kontroll Főosztály főosztályvezetője szerint a pénzintézeteknek is az az érdekük, hogy minden szempontból megfeleljenek az előírásoknak. Ahhoz, hogy rendszereik jól működjenek, compliance szervezetre volt, van szükségük. Ez ma még extra, öt év múlva alap lesz – fogalmazott.
Gerencsér István Bálint, a Richter Gedeon global compliance csoportjának vezetője úgy vélte, hogy a pontos szabálykövetésnek kockázatcsökkentő szerepe lehet és segítheti az üzletkötéseket, mert segítségével könnyebb a partnerek bizalmát elnyerni és fenntartani. Dékány Dóra, a Magyar Ügyvédi Kamara visszaélés-bejelentési referense, ügyvéd hozzátette: míg a 80-as, 90-es évek amerikai filmjeiben még azzal kötöttek a férfiak elsősorban üzletet, aki a kocsmában sokat tudott inni, addig mára sokkal fontosabbá vált a cég átlátható működése.
Kámán Attila, az MBH Bank igazgatójának tapasztalatai szerint a fiatalabb korosztályok képviselői sokkal inkább tisztában vannak a compliance mibenlétével és az azzal járó előnyökkel, mint az idősebbek. A banki szektorban pedig különösen fontos az ügyfelek bizalmának az elnyerése, ezért erre nekik is nagy szükségük van – emelte ki. Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja arról számolt be, hogy az intézmény is igyekszik megválogatni üzleti partnereit, ezért például új céges kapcsolat kialakítása előtt utánanéznek az adott vállalkozásnak a különböző hiteles nyilvántartásokban. Mivel egyre nagyobb az igény erre, minden bizonnyal több ilyen minősítő fog megjelenni – osztotta meg véleményét az egyetemi vezető.
Ratku Antal, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Hajdú-Bihar Vármegyei Szervezetének alelnöke arra emlékeztetett: a könyvvizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy a társaság beszámolójában szereplő adatok megfelelnek-e a valóságnak és a vagyoni, pénzügyi helyzetről valós képet biztosít a tulajdonosok számára. Így nekik is fontos a hitelesség kérdése.
Molnár Adél, a Magyar Ügyvédi Kamara adatvédelmi tisztviselője, ügyvéd arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre több munkahelyen használnak a dolgozók nem jóváhagyott mesterséges intelligenciát, például prezentációk készítéséhez. Ezzel azonban komoly kockázatnak teszik ki a vállalatot, mert egyrészt az AI-ban található adatok nem mindig pontosak, másrészt használat közben személyes, bizalmas adatokat, üzleti titkokat is feltölthetnek. Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke ehhez kapcsolódva azt hangsúlyozta: a cégeknek érdemes megfontolni a mesterséges intelligencia használatának a tiltását elektronikai eszközeiken, mert az AI-on keresztül ezek feltörhetővé válhatnak. Az egyénről akár profilt is tudnak így készíteni, amivel megzsarolhatják az illetőt vagy a céget.
Sajtóközpont - OCs
