Az országosan egyedülálló, Debreceni Egyetem által életre hívott kispályás labdarúgótorna nagydöntőinek felvezetéseként tartott eseményen az előadók felelevenítették többek között az Aranycsapat létrejöttét, sikerkorszakát és bukását, de szó esett a szurkolók és a hatalom viszonyáról is az 1950-es években. Hetven éve már, hogy a magyar labdarúgó-válogatott máig vitatott körülmények között ezüstérmet szerzett a világbajnokságon, miután a döntőben 3:2-re kikapott az NSZK-tól.
A Buzánszky Jenő Labdarúgó Egyetemi Kupa megálmodója, Kulcsár Zsolt a konferencia nyitányán kiemelte: a tíz évvel ezelőtti tanácskozáson még a névadó Buzánszky Jenő is részt tudott venni.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a megnyitón hangsúlyozta: a múltba révedni fantasztikus dolog, főként ilyenkor.
- Az, hogy a fiatal orvostanhallgatók is fel tudják sorolni a hetven évvel ezelőtti sikerkovácsokat, azt mutatja, ott van bennük a múlt. Ahol az ember korábban már volt, oda vissza szokott találni, márpedig a válogatottunk már kétszer is játszhatott vb-döntőt. Ennek tudatában bízunk a szép jövőben – mondta a rektor.
Bács Zoltán felelevenítette, hogy a Buzánszky Kupa elmúlt húsz éve során milyen legendák jártak az egyetemen, külön kiemelve a névadót, az Aranycsapat hátvédjét, aki utazó nagykövetként is öregbítette a DE hírnevét.
- Az Aranycsapat az emberek többségének óriási büszkeség, ugyanakkor nagy csalódás is egyben, igaz, napjainkra felértékelődtek a vb-ezüstök. A szűk esztendőket követően mostmár láthatóak a jelei annak, hogy ismét lehetünk olyan sikeresek, mint anno. Ahogy az országban általában, úgy mi is ápoljuk az emlékét az Aranycsapatnak, melynek egyik tagja, Buzánszky Jenő személyesen is kötődik a Debreceni Egyetemhez. Egyebek mellett hozzájárult, hogy róla nevezzük el az immár húsz éves múltra visszatekintő kispályás labdarúgótornánkat, mely szemeszterenként több mint ezer hallgatót mozgat meg több divízióban, és nagy büszkeségünkre 2022-ben a Magyar Sportújságírók Szövetsége az év szabadidős sporteseményének választotta. Ráadásul a Buzánszky Kupa megalapítása és az egyetemi sportstratégiánk lefektetése összefügg, így még kedvesebb a szívünknek ez a rendezvény – tette hozzá a kancellár.
Jávor András, a DEAC elnöke hangsúlyozta: az Aranycsapat eszmeiségének még ma is üzenete van számunkra, hiszen a sport összeköti az embereket, a sikerek erősítik az identitást, a tudatot.
- Büszkék lehetünk rá, hogy egy olyan legenda, mint Buzánszky Jenő, a kupánk mellé állt. Örömmel jött mindig Debrecenbe, és diskurált el sokakkal, ezzel is átadva a sport szeretetét – fogalmazott az elnök.
A konferencia stílusosan egy első és egy második félidőből állt. Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke, a Nemzeti Sport főszerkesztője a kulturális folytonosság fontosságára hívta fel a figyelmet.
- Ha nem figyelünk oda a múltra, akkor veszélybe kerül a jelen és a jövő, de ez fordítva is igaz. Az emlékek megőrzésének, a kutatásoknak, a munkának akkor van értelme, ha ezekből a jövő nemzedéke meríteni tud. Azért kell dolgoznunk, hogy újra azokba a magasságokba jussunk, ahol már járt a magyar futball. Egy időben kevesen voltak, akik bíztak abban és tettek azért, hogy biztosított legyen a magyar futball kulturális folytonossága. A Debreceni Egyetem az egyike azoknak, akik nem hagyták, hogy megszakadjon az állandósság. Ennek egyik remek példája a Buzánszky Jenő Labdarúgó Egyetemi Kupa, de említhetnénk a Labdarúgás elmélete és gyakorlata című előadás-sorozatot is – jelentette ki Szöllősi György, akit egy Buzánszky Jenő által dedikált könyvvel, illetve két emlékplakettel is megleptek alma materében.
Kozma Mihályé, a magyar futsalválogatott korábbi kapitányáé, a DSI szakmai igazgatójáé volt az emlékülés kezdőrúgása. A sikeredző részletesen kitért Sebes Gusztáv szerepére az Aranycsapat létrejöttében, arra az új játékrendszerre, amelynek hála egyre sokasodtak a sikerek. Érdekes, ritkán hallható történeteket elevenített fel, átfogó képet adva arról, hogy az Aranycsapat tulajdonképpen 60-70 évvel megelőzte a korát.
Gelei József olimpiai bajnok kapus, a DE sportnagykövete is mikrofon elé lépett: a 85 éves legendás hálóőr arról beszélt, milyen fontos az életben a rendszeres testmozgás, mely által nem csupán a test tartható karban, hanem a közösségi szellem is.
A konferencián részletesen bemutatták továbbá, hogy a különböző külhoni, magyarlakta területeken miként őrzik az Aranycsapat és Buzánszky Jenő emlékét.
A második etap felvezetőjeként Balogh László, a Sporttudományi Koordinációs Intézet igazgatója kijelentette: a Debreceni Egyetemen a sport a kultúra szerves része, melynek egyik jeles példája a Buzánszky Kupa.
Kamuti Jenő, a Nemzet Sportolója, a Nemzetközi Fair-play Bizottság elnöke, kétszeres olimpiai ezüstérmes magyar vívó a világ legszebb campusának nevezte a debrecenit, ahova mindig szívesen látogat el, már csak azért is, mert a Debreceni Egyetemen tudják, miként lehet rászoktatni a fiatalokat a sportra.
A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar dékánhelyettese, a Sportgazdasági és -menedzsment Intézet igazgatója, Bácsné Bába Éva prezentációjában az Aranycsapat példáján keresztül mutatta be a politika és a sport kapcsolatát az 1950-es években. Szólt arról, hogy egy terrorizmus és személyi kultusz által terhelt időszakban miként alakulhatott ki a hatalmas sportteljesítményt felmutató Aranycsapat, illetve kitért arra is, miként formálták az 1956-os események a sport és a labdarúgás történetét.
Sándor Mihály sporttörténész ezt követően izgalmas részleteket osztott meg arról, miként viszonyultak egymáshoz az ’50-es években a szurkolók és a hatalom képviselői. A folytatásban mások mellett a Real Madrid legendás utánpótlásedzője, Tóth-Zele József, illetve a róla készült film, a Jószemű José című alkotás producere, Kovács Barnabás nagykövet is szólt a résztvevőkhöz.
A keddi konferenciát követően szerdán tartják a Buzánszky Jenő Labdarúgó Egyetemi Kupa és a Kozma Mihály Futsal Kupa nagydöntőit a Debreceni Egyetemen.
Sajtóközpont
