A beszélgetés kiindulópontja az Innovációs és Technológiai Minisztérium október 18-án kiadott állásfoglalása volt a FAIR (Findable, Accessible, Interoperable, Reusable - Megtalálható, Hozzáférhető, Együttműködő, Újrafelhasználható) adatkezelés és a hazai kutatási ökoszisztéma rendszerének kiépítéséről.
A nyílt tudomány elvárásait figyelembe véve a DEENK létrehozott egy FAIR-elven működő adat-repozitóriumi szolgáltatást, kifejezetten a Debreceni Egyetem kutatói igényeihez igazítva, amely a kutatási adatok tárolása mellett lehetőséget biztosít a felhasználóknak az általuk kívánt adatok megosztására, támogatva ezzel az oktatási tevékenység kiszolgálása mellett a tudományos munkát is.
- A tudomány rendszerszintű átalakuláson megy keresztül. Változnak a folyamatok, a módszerek, az értékrend, és változik az erőforrások elosztása is. Egy ilyen volumenű átalakulás sok bizonytalansággal jár, ezért természetes, hogy számos kérdés vetődik fel a kutatási szereplők részéről - mondta a kerekasztal megnyitójában Karácsony Gyöngyi.
A DEENK főigazgatója a beszélgetés céljait ismertetve kiemelte: az online alkalom lehetőséget teremt arra, hogy a különböző tudományterületek képviselői áttekintsék az irányelveket, és megosszák saját tapasztalataikat.
A panelbeszélgetést megelőzően Száldobágyi Ádám, a Debreceni Egyetem data stewardja tartott előadást „Data is the new oil”, azaz az adat az új olaj címmel.
- Az elnevezés mögöttes tartalma az, hogy akárcsak az olaj, a nyers adatok sem önmagukban értékesek. Az érték akkor jön létre, ha hiánytalanul és nagy precizitással összegyűjtjük, és más adatokkal összekapcsoljuk őket – fejtette ki villám-prezentációjában a szakember.
Száldobágyi Ádám kiemelte: a negyedik ipari forradalmat éljük, ami az adatok forradalma, amelyben jelentős szerepet kap a kutatási adatok megosztása, felhasználása, amelyre jelentős igény mutatkozik a kutatók részéről.
A résztvevők a beszélgetés során megvitatták a nemzeti állásfoglalás szerepét, jelentőségét, amely új szemléletet, megközelítést jelent a tudományos kutatásokban, a tudományos életben egyaránt.
- A Debreceni Egyetem (DE) kutatói, kutatócsoportjai eredményeikkel jelentős szellemi tulajdont hoznak létre, amelyek – többek között – az ipar területén is hasznosulhatnak. Ezért is fontos kérdés, hogy egyes adatok milyen feltételekkel és milyen határidővel érhetők el nyílt hozzáféréssel, hiszen a tudományos eredmények felhasználásánál az üzleti hasznosítást is figyelembe kell venni – fogalmazott Tőzsér József, a DE egészségipari innovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettese.
A beszélgetés résztvevői tárgyaltak a kutatási adatok fontosságáról, kezelésük kapcsán felmerülő kihívásokról, valamint a hazai és nemzetközi előírásokról, emellett értékelték az intézmény kutatói számára létrehozott DE Adattárat is, amelynek rendszerét a DEENK a Harvard University fejlesztése alapján készített el.
Sajtóiroda - BZs