November hagyományosan a magyar tudomány hónapja, ennek jegyében szervezi meg a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar minden évben a Tudomány Napja rendezvényét. A program célja a kar kutatómunkájának átfogó bemutatása aktuális témákon keresztül.
Szabó Szilárd dékán szerint a Tudomány Napja lehetőséget teremt arra, hogy a kar oktatói és kutatói megismerjék egymás munkáját.
- A TTK hat intézete öt diszciplínával – matematikával, kémiával, fizikával, földtudománnyal és biológiával – foglalkozik. Minden ilyen rendezvény kapcsolódási lehetőség, amely a különböző területeken dolgozók között új, diszciplínákon átívelő együttműködési lehetőségeket teremt – mutatott rá Szabó Szilárd.
A szimpózium ezúttal a mesterséges intelligencia alkalmazási trendjeit, lehetőségeit és korlátait vizsgálta, hogy a hallgatók és az oktatók egyaránt átfogó képet kaphassanak a szakterületek AI-ra épülő módszertani irányairól.
- A mesterséges intelligencia témája azért különösen aktuális, mert nagyon gyors ütemben fejlődik, és ez egyszerre jelent lehetőséget és kihívást valamennyi felhasználó számára. Az AI tud számolni és szöveget alkotni, de a valódi szakmai tapasztalatot a legfejlettebb modell és algoritmus sem tudja pótolni. Emellett a mesterséges intelligencia nem tud felelősséget vállalni. A minőség garanciája továbbra is a szakértelem, amelyet az egyetem jól képzett szakemberei képesek biztosítani – jelentette ki Szabó Szilárd.
A tanácskozás plenáris előadását Érdi-Krausz Gábor, a Mesterséges Intelligencia Koalíció technológia és biztonság munkacsoport vezetője – a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium koordinátora – tartotta. Úgy fogalmazott: az AI fejlődése új szakaszba lépett.
- Az AI-modellek képességei gyorsuló ütemben fejlődnek, az ember és a gép kapcsolata természetessé vált, és AI alkalmazása beépült a mindennapi munkafolyamatokba. A trend abba az irányba mutat, hogy a mesterséges intelligencia a tudományt is gyökeresen átalakítja – vélekedett.
Érdi-Krausz Gábor rámutatott: az AI egyszerre lehet kutatási eszköz és partner.
- Az AI-rendszer támogatja a szimulációkat és a kísérleteket, valamint az eredmények értékelésében is részt vesz. Nem csupán használni kell, hanem kihasználni is. A részfeladatok automatizálásával azonban a teljes kutatói és fejlesztői munkafolyamat átalakul. Ez az ember szerepének átalakulásával is jár. A szakember már nem kódol és összehasonlít, hanem meghatározza a célt az ágens számára, majd ellenőrzi a folyamatot. Ez egyúttal új kompetenciákat is követel a szakemberektől: rendszer- és folyamatarchitektúrai, illetve ágenskoordinációs ismereteket, valamint szigorú ellenőrzést. Vagyis a mesterséges intelligencia tudományos alkalmazásának feltétele a módszertani szigor és az átlátható eljárások. A mesterséges intelligenciát lehet jól használni, de validálni csak az ember képes, ezért nem engedheti át a felelősséget – hívta fel a figyelmet az előadó.
A kihívások között kitért többek között a tudományos publikációk meredeken növekvő számára, amely túlterheli a szakmai bírálat rendszerét. Ennek következménye, hogy a publikációk száma egyre kevésbé alkalmas a tudományos teljesítmény mérésére – mutatott rá.
A rendezvény második felében a kar intézetei ismertették a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kutatási és oktatási tapasztalataikat, valamint eredményeiket. Előadást tartott Barta Zoltán (Biológiai és Ökológiai Intézet), Bertalan László (Földtudományi Intézet), Domonkos Dávid (Biotechnológiai Intézet), Juhász László (Kémiai Intézet), Tóth László Zoltán (Fizikai Intézet) és Tengely Szabolcs (Matematikai Intézet). A témák között szerepelt többek között a fajok elterjedésének becslése műholdképek alapján mélytanulás segítségével és az AI és a piros biotechnológia metszetének tanulmányozása is.
Sajtóközpont – SzZsL