A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Komplex Rendszerek és Mikrobiom-innovációk Központjának (KRéMK) munkatársai évek óta foglalkoznak állategészségügyi elődiagnosztikai módszerek fejlesztésével és kidolgozásával.
- A tenyésztőknek, illetve a takarmányozási protokollba illeszthető takarmányadalékok előállítóinak a fogyasztói társadalom elvárásai mellett nagyon szigorú tartástechnológiai szabályokhoz is alkalmazkodniuk kell. A nagyüzemi állattartás során ugyanis kialakulhatnak különböző rendszerbetegségek, amelyek az állatjóléti problémákon túl jelentős gazdasági következményekkel is járnak. A tejelő szarvasmarhák körében világszerte nagy gondot okoz a hypocalcaemia, az ellési bénulás. Munkacsoportunk célja, feladata olyan diagnosztikai rendszer kidolgozása, amely segíti az állat egészségügyi állapotának felmérését, megmutatja, hogy szükség van-e prevenciós beavatkozásra – mondta a hirek.unideb.hu-nak Remenyik Judit, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Komplex Rendszerek és Mikrobiom-innovációk Központjának vezetője.
A hypocalcaemia elsősorban a nagy tejtermelésű szarvasmarháknál alakul ki. A tehén az ellést követő 1-2 napban a szervezetében fellépő kalciumzavar hatására lebénulhat.
- A vemhesség megviseli az üsző szervezetét, a terhesség során ugyanis csaknem húsz kilogramm kalciumot kell beépítenie a borjúba, ezt követően pedig fokozott tejtermelésbe kezd. Elléskor az állat vérének kalciumszintje minden esetben csökken. A hypocalcaemia esetén ez a kalciumcsökkenés egyrészt nagyobb mértékű, másrészt az ellés után is tovább süllyed. A vér kalciumkoncentrációjának csökkenésével párhuzamosan egyéb biokémiai változások is történnek, felborul a szervezet foszfor-, magnézium-, nátrium-, kálium-aránya, egyensúlya, amelynek egyéb következményei például a bendőt, a méhet, illetve a májat érintő gyulladásos folyamatok. A klinikai hypocalcaemia elkerülésére kidolgozott takarmányozási stratégiák állnak rendelkezésre, azonban a szubklinikai állapotban nem minden esetben mutatkoznak egyértelműen a betegség jelei – fejtette ki a központvezető.
A kutatásban a debreceni agrárkar partnere a Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. A telepen magyar Holstein-fríz tejtermelő szarvasmarhákat tartanak, egy tehén egy nap alatt átlagosan 41 liter tej leadására képes. A teljesen automatizált szarvasmarhatelepen jelenleg 880 állatot monitoroznak, figyelnek folyamatosan. A beérkező nagy mennyiségű adatokat pedig felhasználják a vizsgálati programban.
- A hypocalcaemiát gyulladásos folyamatok váltják ki, és maga a betegség is gyulladást okoz. A terápiás módszer kidolgozása során ezt az állapotot is figyelembe kell vennünk. A kalciumhiány csökkentése, a kalcium csontokból való kilépése mellett ugyanis kezelnünk kell egyebek mellett a lehetséges tőgygyulladást, bendőacidózist vagy éppen méhgyulladást is – tette hozzá Remenyik Judit.
Az egyetem szakemberei a diagnosztikai vizsgálatokat követően egy etetési kísérletet is elvégeznek, amelyben a bendő mikroflórájának változását is megfigyelik.
- Olyan takarmányadalék összeállításán dolgozunk, amely a bendő, illetve a vastagbél mikroflóráján keresztül is stimulálja a szervezetet, javítja az állat emésztőrendszerének állapotát. Ez a postbiotikum a fermentáló baktériumok által termelt másodlagos metabolitokat tartalmaz, ezek rövid láncú zsírsavak, vitaminok, ásványianyagok és fehérjék, amelyek segítik a felszívódást és visszaszorítják a gyulladásos markereket – sorolta a Komplex Rendszerek és Mikrobiom-innovációk Központjának vezetője.
Remenyik Judit szerint a pontos diagnosztikai módszer révén, valamint a megelőző kezeléseknek köszönhetően nagy mértékben csökkenthető a szubklinikai hypocalaemia és az antibiotikumok használata a szarvasmarhatelepeken. Emellett a vizsgálati programban jelentős alapkutatási eredményeket is elérhetnek. A Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. partnerségében pedig a tudományos következtetések közvetlenül alkalmazhatók és azonnal hasznosulnak a gyakorlatban.
Sajtóközpont - ÉE
