Bár az ipari forradalom háttérbe szorította, az utóbbi években egyre inkább újra előtérbe kerül az agrárerdészet Magyarországon. Az erdős területen végzett multifunkcionális tevékenység, illetve farmgazdálkodás termesztési rendszerei jelentősen mérséklik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait, például nagyobb mértékű szénmegkötéssel, illetve a talajdegradációs folyamatok csökkentésével. Többek között ezeket is elemezték a Magyar agrárerdészeti napon a Debreceni Egyetemen.
- 2014 óta vizsgáljuk az agrárerdészet régi-új termesztési technológiáinak hazai alkalmazhatóságát. Több kísérletet telepítettünk különböző termőhelytípusokon, illetve már meglévő rendszereket vontunk be a vizsgálatba, hogy a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás szempontjából is megfelelő termesztéstechnológiákat tudjunk gyakorlati alkalmazásra kínálni – emelte ki Keserű Zsolt, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ tudományos osztályvezetője.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának hallgatói kétféléves, szabadon választható tárgy keretében ismerkedhetnek az agrárerdészet alapjaival, elméletben és gyakorlatban egyaránt.
- A mai programon megjelent hallgatóink száma is jelzi, hogy rendkívül népszerű ez a földhasználati mód. Egy profi termelői tevékenység tulajdonképpen, hiszen itt mind a zöldségtermesztés, mind az állattenyésztés, mind a fatömeg hozhat profitot. Ebből következően a képzés gazdasági, társadalmi, erdészeti és mezőgazdasági alapokat is igényel, kiegészítve talajtani, vízgazdálkodási, valamint ökológiai ismeretekkel – mondta Tamás János, a DE MÉK Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet vezetője.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar a Gazdaságtudományi Karral együttműködésben 13 európai partnerrel dolgozik az agrárerdészet oktatásának folyamatos fejlesztésén egy Erasmus+-program keretében. Ennek egyik állomása az április 22-e és 28-a között az egyetem Böszörményi úti campusán zajló Agrof-MM C5 nemzetközi képzés, amire a magyar szakértők mellett Francia-, Görög- és Olaszországból, Libanonból és Bulgáriából érkeztek oktatók, szaktanácsadók, valamint jövőbeli farmerhallgatók.
- A külföldi szakemberek a hét folyamán bemutatják saját tapasztalataikat, az általuk elért eredményeket, megismerhetik a magyar agrárerdészet innovációit, illetve bejáráson vesznek részt két eltérő természeti adottságú magyarországi helyszínen: Püspökladányban és Tokajban – tette hozzá Herdon Miklós, a DE GTK Alkalmazott Informatika és Logisztika Intézet egyetemi tanára.
A nemzetközi képzés anyagából a Debreceni Egyetem közreműködésével e-learning tananyag, tantervek, prezentációk, jegyzetek, könyvek és filmek készülnek, egy olyan tudásbázis, ami nemcsak a hallgatókat, hanem a gyakorlati szakembereket is segíti majd.
Sajtóiroda - TH
