35 éves a debreceni veseátültetési program: eredmények és jövőkép | DEBRECENI EGYETEM

35 éve az első, nem élődonoros átültetéssel indult el a Debreceni Egyetem vesetranszplantációs programja. Az első élődonoros transzplantációt pedig 2010-ben végezték el az intézményben. A vesetranszplantációs osztályt Asztalos László nyugdíjba vonulását követően 2013-ban Nemes Balázs egyetemi docens vette át, akit ugyanebben az évben az újonnan megalakult Szervtranszplantációs Tanszék vezetőjének is kineveztek. 

2013 mérföldkő volt a hazai szervátültetés történetében: Magyarország teljes jogú tagként csatlakozott az Eurotransplanthoz, így a donorszervek eltávolítása és beültetése már egy nemzetközi keretrendszerben, transzparens és adatalapú elosztással, szigorú minőségi indikátorok, teljesítménymérés mellett történik. A debreceni centrum ebben a rendszerben is eredményesen és magas szakmai színvonalon teljesített. 

A központban a 35 év alatt 1335 veseátültetés történt, és a napokban elvégezték a 35. élődonoros operációt. A szakmai tapasztalatok szerint az átültetések száma jóval magasabb is lehetne, a veseelégtelenséggel küzdő betegek száma ugyanis jelentősen meghaladhatja azokét, akik végül eljutnak a transzplantációig. Ennek egyik oka, hogy a vesebetegek egy része már olyan állapotban kerül a szakmai gondozásba, hogy az előrehaladott társbetegségeik miatt nem alkalmasak átültetésre. Ugyancsak megfigyelhető némi idegenkedés, akár félelem is a szervátültetéssel kapcsolatban. Éppen ezért a tanszék megalapítását követően a prevenció és a szemléletformálás is hangsúlyossá vált: a régióban számos ismeretterjesztő fórumot szerveztek, hogy a betegek és az egészségügyi szakemberek körében népszerűsítsék a veseátültetés életminőséget javító lehetőségét, és betegegyesület is alakult. 

-    A transzplantáció társadalmi és gazdasági szempontból is fontos. A hosszú évekig tartó, rendkívül költséges dialízis helyett a betegek teljes értékű életet élhetnek, visszailleszkedhetnek a munkaerőpiacra és közösségük hasznos tagjaivá válhatnak, ami már önmagában is rendkívül komoly eredmény. Nagyon fontos lenne, hogy a potenciális recipiensek már a gondozás korai fázisában látókörünkbe kerüljenek, ezért a jövőben elengedhetetlen a nefrológusokkal való még szorosabb szakmai együttműködés. Emellett szükséges a várólistára kerülés folyamatának reformja. Többek között olyan változást szorgalmazunk, ami lehetővé teszi, hogy a páciensek kivizsgálása ne a járóbeteg-ellátás keretében történjen, hiszen ez nagyon időigényes és ezért nem hatékony. Jó lenne önálló és kiemelt finanszírozási keretet elérni, hogy néhány napos osztályos elhelyezés során a teljes kivizsgálást gyorsan, hatékonyan elvégezhessék a nefrológus kollégák – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Nemes Balázs, a DE ÁOK Szervtranszplantációs Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sebészeti Klinika Vesetranszplantációs Osztályának vezetője.  

Debrecenben a betegek alkalmasságát szigorú kritériumok alapján vizsgálják ki. Az elsődleges cél, hogy a beültetett vese sokáig működjön, a transzplantáció után a páciens minőségi életet élhessen. A debreceni centrumban beültetett vesék hosszú távú túlélése az országos hetven százalékos átlaghoz képest kiemelkedő, eléri a nyolcvan százalékot.  

Nemes Balázs rámutatott: az élődonoros átültetések számát növelheti a már Magyarországon is elérhető élődonoros vesecsere program (keresztdonáció) hatékonyabb kihasználása. Az eljárás megoldást kínálhat azoknak, akik például házastársuknak, gyermeküknek (de a jogszabály szerint akár ismerősnek, barátnak) szeretnének vesét adni, ugyanakkor a szervátültetés a vércsoport-összeférhetetlenség miatt meghiúsulna. A rendszer lehetővé teszi, hogy a párok egy országos láncolat – akár hármas-négyes cserék – révén mégis szervhez juthassanak.

A debreceni transzplantációs szakma teljes elkötelezettséggel és szakértelemmel a kezdeményezés mögé állt. Mindezt jól példázza, hogy Debrecenben dolgozták ki azt a betegtájékoztatót, melynek szövege – nagyrészt a tanszék munkájának köszönhetően – a saját páciensek kérdéseit figyelembe véve készült el. Ma már országosan is elfogadott, valamennyi hazai transzplantációs központban hasonló tartalmú információs anyaggal tájékoztatják a bejelentkező betegeket. 

A Debreceni Egyetemen – a nemzetközi elvárásokat követve és az elmúlt évtized országos, illetve helyi tapasztalatait is összegezve – elkészült a veseátültetési protokoll, amely a szakmai minőségbiztosítás mellett azt a célt is szolgálja, hogy a más szakmában dolgozók is megismerkedhessenek ezzel a területtel. A következő időszak egyik legfontosabb célja, hogy Debrecen – a többi vidéki egyetemi központtal együtt – nagyobb szerepet kapjon a szervkivételi tevékenységben. 

-    A vidéki centrumokban elhunyt donorokból eddig kizárólag vesét vehettek ki a helyi szakemberek, a máj eltávolításához minden esetben budapesti sebészcsapatnak kellett a helyszínre utaznia, ami jelentős időveszteséggel és komoly – elkerülhető – költségekkel jár. Az egyetemi és a szakmai vezetés támogatásával egy olyan hazai innováció előtt nyílik meg az út, amely megszünteti a centralizált, gazdaságtalan struktúrát. Hamarosan elindulhat egy képzési program, amely lehetővé teszi, hogy a debreceni, pécsi és szegedi sebészek a jövőben önállóan végezzenek elhunyt donorokból májkivételeket is – ismertette Nemes Balázs. 

A debreceni központ egy több mint másfél milliós, három megyét felölelő régió ellátásáért felel. 

-    A debreceni veseátültetési programban részt vevő elhivatott szakemberek kiemelkedő orvosszakmai tevékenységet végeznek. Magas színvonalú munkájukkal nagymértékben hozzájárulnak a Klinikai Központ betegellátásának fejlesztéséhez, valamint a Debreceni Egyetem ismertségének és elismertségének növeléséhez – hangsúlyozta Szabó Zoltán professzor, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ elnöke. 

A transzplantációs programhoz kapcsolódóan a Debreceni Egyetemen erős oktatási és tudományos műhely épült ki, több tucat doktori munka és mintegy 90 tudományos közlemény született. Az egyetemen évek óta magyar és angol nyelven oktatják a szerv- és szövetátültetést, nemsokára elkészül az orvostanhallgatók számára az egyetemi jegyzet is. Angol nyelvű kiadását őszre tervezik. 

-    A vesetranszplantáció a sebészeti szakma különleges profilja, nemcsak magas szakmai felkészültséget igényel, hanem professzionálisan szervezett csapatmunkát is. Ez a tevékenység Debrecenben kimagasló színvonalon folyik három és fél évtizede. Köszönet illeti Asztalos Lászlót, a profil megalapítóját, illetve Nemes Balázs tanár urat, akinek vezetésével ez a terület újabb lendületet kapott. Lelkes fiatalok garantálják, hogy a tradíció folytatódik – emelte ki Mátyus László professzor, az Általános Orvostudományi Kar dékánja.  

Az intézményben a társszakmák együttműködése és az utánpótlás-nevelés egyaránt biztosított. 

-    A Sebészeti Klinika büszke arra, hogy otthont és szakmai hátteret ad ennek a tevékenységnek. Büszkék vagyunk azokra a kollégákra, akik a programot elindították, azokra, akik az elmúlt évtizedekben műtétek százait végezték el és azokra a fiatalabb munkatársakra is, akik számára a transzplantáció nemcsak technikai kihívás, hanem hivatás és iskola – nyilatkozta Tóth Dezső egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sebészeti Klinika igazgatója. 

A Debreceni Egyetemen jelenleg hat transzplantációs sebész dolgozik, további két fiatal szakember kezdte el a belső képzést. Ez egyedülálló Magyarországon. A nővérek, ápolók magas szintű szakképzettséggel rendelkeznek, és jelentős tapasztalatot szereztek a nefrológiai, valamint a művese-kezelésekhez kapcsolódó betegellátás területén is. A komplex ellátás részeként a betegek felépülését dietetikus, gyógytornász és szakpszichológus is támogatja. 

-    Az iskolaépítő szemlélet nagyon fontos számomra. Ezt édesapámtól tanultam és láttam, aki maga is orvos volt. A modern egészségügy-szervezésben az erre vállalkozó és rátermett szakdolgozók kiemelése, a szaktudásuknak megfelelő szektorban magasabb szintű önállóság megadása európai, nemzetközi minta, és részben választ adhat a munkaerőproblémákra is. Külföldön ezt APN (advanced nurse practitioner) névvel említik, itthon a kiemelt hatáskörű szakdolgozó lenne megfelelő. Ehhez persze érdemes követni azt is, hogy ez kiemelt anyagi és egyéb megbecsültséggel járjon – fogalmazott Nemes Balázs. 

A Vesetranszplantációs Osztály vezetője leszögezte: a debreceni szervátültetés harmincöt év alatt több korszakban sokat fejlődött és mára mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban elismert szakmai centrummá vált. 

Sajtóközpont - CzA