- A Debreceni Egyetem kutatásfejlesztési és iparfejlesztési fő iránya az egészségipar, aminek egyik legversenyképesebb területe az élelmiszeripar. Ebben a szektorban az egyik legjelentősebb minőségbiztosítási tényező, hogy az élelmiszereket az előállítástól a fogyasztói asztalra kerüléséig – a hatóságok számára is elfogadható módon – nyomon követik. Ezáltal egy különleges szabványt vonnak egy élelmiszer köré, ami bizalmat ébreszt a fogyasztóban – hangsúlyozta Szilvássy Zoltán rektor a TE-FOOD nyomonkövetési rendszer fejlesztésében résztvevő Laurel cégcsoporttal kötött megállapodás aláírása kapcsán október 18-án a Debreceni Egyetemen.
Az egyetemi vezető kiemelte, hogy a rendszer különlegessége, hogy a vállalat ezt a világszínvonalú, rendkívül magas hozzáadott értékű technológiát a külföldi versenytársakkal szemben olcsóbban, hatékonyabban tudta megvalósítani.
- Azt reméljük ettől az együttműködéstől, hogy mindkét fél számára előrelépést jelent majd. Ennek köszönhetően az egyetemi kutatásfejlesztés, az agrártangazdaságok tevékenysége, az egyetem körüli élelmiszerklaszter vállalati köre, illetve ez a különleges élelmiszerbiztonsági minőségbiztosítási tudás egyesül, és az egyetem, valamint a régió számára is jelentős pozíciót jelent majd az élelmiszeriparban. Ez a komplex termelési és ellátásilánc-analízis megadja a lehetőséget arra, hogy egy nagyon lényeges ágazatban akár világkereskedelmi szinten is kulcsszerepet játsszon egy magyar egyetem és egy magyar vállalat – jelentette ki Szilvássy Zoltán.
Bessenyei István, a Laurel cégcsoport tulajdonos-ügyvezetője kifejtette, hogy a 25 éve kereskedelmi, ellátási rendszerekkel foglalkozó cég azt kutatja, hogy lehet jobb minőségű élelmiszert adni a lakosság számára.
- A TE-FOOD nyomonkövetési rendszer egy olyan egyedülálló megoldás a legmodernebb – blockchain, Internet of Things – technológiák felhasználásával, amely minőségi ugrást jelent a felhasználók számára. A fogyasztók valós, ellenőrizhető információt kaphatnak az élelmiszerekről – magyarázta Bessenyei István.
A cégvezető elmondta, hogy a világpiacra lépés kapcsán gondolkoztak el rajta, hogy szeretnének az oktatás felé is nyitni, így találták meg a Debreceni Egyetemet.
- Hiszek benne, hogy a jövő mezőgazdaságában már alapkövetelmény lesz az ilyen szintű nyomonkövetés. Az oktatásnak és az egyetemnek pedig fel kell készülnie, hogy olyan szakembereket tudjanak képezni, akik magasszintű tudással rendelkeznek ezen a területen, és a világ bármely pontján megállják a helyüket. Nagyszerű lehetőséget jelent az előrelépésre az egyetem szerteágazó tudásbázisa, amelynek köszönhetően szinte végtelen a fejlesztési lehetőségek száma. Ha már itt van egy magyar fejlesztőkhöz köthető termék és egy magyar központ, akkor a Debreceni Egyetem a világ egyik vezető kompetenciaközpontja lehet ezen a téren, hiszen a világ még most tanulja, nálunk pedig már van egy jelentős technológiai és tapasztalati előny – szögezte le Bessenyei István.
Bács Zoltán kancellár egy különleges megállapodásnak nevezte a szerződést, amely jelentősen túlmutat a hasonló együttműködések célkitűzésein.
- Egy magyar cég és egy magyar egyetem világhódításra szövetkezik. Elsősorban nem a hazai piacot célozzuk a közös tevékenységben, amely során a vállalat az egyetem közreműködésével a szolgáltatásait fejleszti, mi pedig a képzési palettánkat bővítjük egy számunkra képzési oldalról ismeretlen területen. Közös tananyagfejlesztést fogunk végezni mind kontakt-, mind távoktatási képzések számára magyar és angol nyelven is, hiszen a vállalat már a világ számos pontján jelen van. Emellett jelentős potenciál rejlik a kutatásfejlesztésben is, egy olyan modern technológia piacán jelenhetünk meg, ahol a világ még nem jár előttünk.
A TE-FOOD rendszert Árokszállási Erik, a TE-FOOD Gmbh vezetője mutatta be. A farmoktól a fogyasztókig terjedő, élelmiszerbiztonsági és logisztikai információkat is gyűjtő program két nagy modulból áll.
- A farmon belüli nyomonkövető egység a gazdálkodási szervezetnél a termelés, termesztés közben keletkező etetési, oltási, vegyszerhasználati információkat gyűjti össze egészen a farm elhagyásáig. Ezt követően az ellátási lánc további szereplőinél folytatódik a nyomonkövetés, ahol a logisztikai, illetve a további feldolgozási információkat szerezzük be egészen a boltok polcára kerülésig. Az adatok begyűjtése során a manuális beviteltől, a termelők által használt rendszerek integrációján át a legfejlettebb, okos eszközökből érkező adatok feldolgozásig többféle módszert használunk. A rendszernek van egy nyilvános applikációja is, amivel ha a boltban leolvassák a nyomonkövetett, megfelelő kóddal ellátott termékről a QR-kódot, akkor a végfelhasználók számára is láthatóvá válik a termékre vonatkozó információ – ismertette Árokszállási Erik.
A szakember hozzátette: másfél éve kezdték el a legmodernebb informatikai módszert, a blockchain technológiát használni. Ennek keretében az információ gyűjtését és tárolását is decentralizált módon valósítják meg, így gyakorlatilag az ellátási láncban résztvevő minden ellátásilánc-tag rendelkezik az adott termékhez kapcsolódó információval lokálisan a saját adatbázisában.
- Ez a technológia biztosítja, hogy a berögzített adatok később módosíthatatlanok legyenek, illetve teljesen transzparensek az ellátási lánc tagjai és a hatóságok felé – utóbbiaknak fontos szerepe van a termelők ellenőrzésében, hiszen minden esetben a helyi élelmiszerbiztonsági, állategészségügyi hatóságok nézik meg, hogy egy gyártó valóban azt az alapanyagot, vegyszert, technológiát használja, amit az elektronikus rendszerbe felvezet – avatott be a részletekbe Árokszállási Erik.
Győri Zoltán, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének professzora kitért rá, hogy az intézménynek gazdag hagyományai vannak az élelmiszerlánc minőségbiztosítása terén.
- Elsősorban elméleti ismereteket oktatunk és gyakorlati képzést nyújtunk a hallgatóknak, utóbbiban számos helyi vállalattal állunk kapcsolatba. Több olyan téma van, ami nagy kihívást jelent a szektornak, például a nagytömegű kevert termékeknek a minőségbiztosítása akár a malomiparban, illetve a húsiparban. Ezt a folyamatot próbáljuk meg tovább fejleszteni az együttműködés keretében, valamint egy új, saját minőségirányítási rendszert kidolgozni a tokaji borra, azon belül is az aszúra az egyetem Mádi Bor Akadémiáján – jelentette be Győri Zoltán.
Sajtóiroda - TPL
