Vékás Lajos az ELTE Polgári Jogi Tanszék professor emeritusa, évtizedekig vezetője, korábban az ELTE rektora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és társadalomtudományi alelnöke. Kutatási területei a magyar polgári jog, az összehasonlító polgári jog és a nemzetközi magánjog. Vezető szerepet játszott a 2014. március 15-én hatályba lépett új magyar Polgári Törvénykönyv tervezetének kidolgozásában. Munkáját, publikációit számos hazai és külföldi kitüntetéssel ismerték el.
A Debreceni Egyetem (DE) Állam- és Jogtudományi Karán (ÁJK) tartott előadásában az elmúlt kétszáz év kiemelkedő magyar magánjogtudósainak munkáit, eredményeit foglalta össze, amelyek még a 2014-ben hatályba lépett Polgári Törvénykönyv (PTK) kodifikációjára is hatást gyakoroltak.
- Mindig örömmel jövök Debrecenbe, ahol 1920 évek végén édesapám is jogi diplomát szerzett. Most elsősorban arra térek ki az előadásomban, hogy a hazai magánjog miként reagált az elmúlt két évszázadban jelentkezett három jelentős, mélyreható társadalmi fordulatra – kezdte Vékás Lajos.
A professzor áttekintésének kezdőpontja a XIX. század eleje volt, amikor a rendi magánjog részben az 1848-as törvények és az azt követő jogszabálymódosítások nyomán polgári magánjoggá alakult. Újabb nagy változást hozott ebben a folyamatban a második világháború után az államosítás, majd az 1990-es években a privatizáció.
- A magánjog normális társadalmi alapja a magántulajdon, az államosításokkal éppen a magántulajdon veszett el. Az 50-es években ez egy paradoxont idézett elő, létrejött a magántulajdon nélküli magánjog – hangsúlyozta Vékás Lajos.
A polgári jog professzora előadásban többek között olyan hazai magánjogtudósokról is beszélt, akik Debrecenben kezdték a pályájukat, itt voltak kinevezett egyetemi tanárok. Így többek között szóba került Marton Géza római jogász professzor és Nizsalovszky Endre nemzetközi hírű magyar jogtudós, kodifikátor.
A DE ÁJK dékánja köszöntőjében úgy fogalmazott: Vékás Lajos gondolataira azért is érdemes figyelni, mert ujjainak nyoma és gondolatainak jogformáló hatása meghatározták az új PTK kodifikáció egész folyamatát és koncepcionális kérdéseit. Azon időszakban, amiről a professzor előadása szól, Debrecenben a Magyar Királyi Tudományegyetemen már folyt jogi oktatás – emelte ki Szikora Veronika.
Vékás Lajos akadémikus előadását követően kérdésekre válaszolt és dedikálta a Fejezetek a magyar magánjogtudomány történetéből című könyvét.
Sajtóközpont - OCs
