Vár és uradalom a középkorban és a kora újkorban

A Nemzetközi Inter-regionális Társadalomtörténeti és Néprajzi Kutatóközpont szervezésében folytatódott a Források és értelmezések konferenciasorozat a Debreceni Egyetemen (DE). A Vár és uradalom a középkorban és a kora újkorban című tudományos tanácskozáson neves debreceni, nyíregyházi, kolozsvári és budapesti történészek, valamint PhD-hallgatók mutatták be kutatásaik legújabb eredményeit.

A Kutatóközpont első alkalommal – hagyományteremtő szándékkal – 2022-ben rendezte meg Debrecenben a Források és értelmezések konferenciát Kiss András, a kolozsvári állami levéltár egykori főlevéltárosa születésének 100. évfordulója alkalmából.

- A sorozat elnevezése is Kiss Andrásra, illetve egyik könyvének címére utal, nem véletlenül, hiszen levéltárosként mindig szem előtt tartotta, hogy csak hiteles források elemzése alapján lehet komoly kutatómunkát végezni és tudományos következtetéseket levonni. Ebből az elvből indult ki a konferencia alapötlete is, hiszen így – bár a középkori kutatásokat megnehezíti a kordokumentumok hiánya – rávilágíthatunk arra, hogy érdemes újra elolvasni, más összefüggésben értelmezni a korábban már feldolgozott forrásokat is – mondta el a hirek.unideb.hu portálnak Papp Klára, a DE Bölcsészettudományi Kar (BTK) Történelmi Intézetének professor emeritusa, a konferenciát szervező Nemzetközi Inter-regionális Társadalomtörténeti és Néprajzi Kutatóközpont vezetője.

A mostani rendezvényen – többek között – a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem, az Erdélyi Múzeum Egyesület Jakó Zsigmond Kutatóintézete, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézete, a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár Bereg Vármegyei Levéltára, valamint a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet közép- és kora újkoros történészei mutatták be legújabb kutatási és vizsgálati eredményeiket két szekcióban, 13 előadás keretében.

A tanácskozás résztvevőit Keményfi Róbert, a DE BTK dékánja köszöntötte.

- A Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézetében egy olyan agrártörténi iskola alakult ki, amelynek gyökereire, hagyományaira, eddig elért eredményeire támaszkodva sikeresen tudnak alapkutatásokat végezni történészek és doktorandusz hallgatók egyaránt. Néprajzkutatóként ezt az irányt azért is tartom különösen fontosnak, mert a néprajztudományt a 19. század végén, a 20. század elején a történelemtudomány vezette el a tárgyak és a szájhagyomány kutatása mellett a források felhasználásának fontosságához – hangsúlyozta köszöntőjében Keményfi Róbert.

Az előadásokat követően a program zárásaként Pakó László, az Erdélyi Múzeum Egyesület Jakó Zsigmond kutatóintézetének kutatója, a kötet egyik szerkesztője mutatta be a Kiss András tiszteletére készült Közösségben közösségért című kötetet, amelyben a két évvel ezelőtt rendezett debreceni konferencia nyomán készült tanulmányok is helyet kaptak.

Az idei rendezvény előadásainak jelentős része tanulmány formájában már ebben az évben megjelenik az Agrártörténet Szemlében.

Sajtóközpont – BZs