102 éve, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, amely - többek között - Magyarország új határait is megállapította.
A Science Caféban elhangzó előadás közérthető módon, ugyanakkor a legújabb kutatási irányzatok és eredmények felhasználásával mutatja be a trianoni béke különböző narratíváit, fogadtatását és hatásait.
- Természetesen a korabeli közbeszéd és politikai szféra értelmezéseit az 1945 utáni időszakra, egészen napjainkig kiterjesztve járhatjuk körbe a sokakat érdeklő témát, különös figyelmet szentelve annak, hogyan változott Trianon megítélése, és hogyan vált nemzeti gyásznapból a nemzeti összetartozás szimbólumává – árulta el előadásának részleteit a hirek.unideb.hu portálnak Barta Róbert.
A Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézetének igazgatója magyarázatot keres arra is, hogy Trianon miért épült be ilyen mélyen több generáció tudatába és hogyan lehet ezt a nemzeti múlt és önismeret részévé tenni.
Az előadást térképek, korabeli plakátok, propagandakiadványok és a trianoni tematikához kapcsolódó tárgyi emlékek, illusztrációk teszik szemléletessé.
A Science Café, a Debreceni Egyetem tudományos ismeretterjesztő sorozata évek óta szokatlan környezetben, az intézmény falain kívül népszerűsíti közérthető formában a legfrissebb, legérdekesebb tudományos eredményeket.
Sajtóközpont - BZs
