A Szentek, ereklyék, zarándoklat: népi vallásosság a középkorban című előadás a középkori ember vallási világképébe nyújt betekintést, kitérve az ereklyék keletkezésére, szerepére, a szentek kérdésére, valamint a zarándoklat főbb jellegzetességeire, motivációra és célpontjaira.
- A középkori társadalom alapvetően egyháziakra – klerikusok - és világiakra – laikusok - tagolható. A népi vagy laikus vallásosság vizsgálata a teológiával párhuzamosan élő, gyakorlatias mindennapi hitéletet elemzi – mondta a hirek.unideb.hu portálnak Ónadi Sándor.
A DE Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola PhD-hallgatója előadásával kapcsolatban kiemelte: mivel a társadalom többsége írástudatlan volt, a liturgia nyelve pedig latin, a vallási ismeretek átadása elsősorban vizuális úton, illetve anyanyelvű prédikációkon keresztül történt.
- Ennek megélését leginkább olyan gesztusokon keresztül tudták kifejezni, mint például az ereklyék tisztelete, vagy a zarándoklat. A kutatás úgy tartja, hogy a szentek és a hozzájuk kötődő földi maradványok, az ereklyék kézzelfoghatóvá, valóságosabbá tették az elvont teológiai fogalmakat. A világi hívők e szent tárgyaktól konkrét fizikai oltalmat és segítséget reméltek a mindennapok kihívásaival szemben. Az ereklyéket őrző szent helyek felkeresése, a zarándoklat pedig kiemelt szerepet töltött be a hitvilágukban – hangsúlyozta Ónadi Sándor.
Az előadás 2026. április 22-én, szerdán 17 órától várja az érdeklődőket a megszokott helyen, a Karakter 1517 Könyvesbolt és Kávézóban (Debrecen, Nagytemplom mögötti Emlékkert).
A rendezvény Facebook eseménye elérhető a https://fb.me/e/5gA6ggdCq linken.
Sajtóközpont - BZs