Soó Rezső öröksége

A Debreceni Egyetem Botanikus Kertjét és önálló Növénytani Intézetét alapító professzor hagyatékából nyílt kiállítás kedden a Déri Múzeumban. A tárlat kialakításában a Földtudományi Intézet és a Botanikus Kert is közreműködött.

A magyar királyi Tisza István Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1929-ben hozták létre a növénytan oktatására az önálló Növénytani Intézetet, az egység vezetésével Soó Rezső professzort bízták meg. A magyar botanika iskolateremtő alakjának munkássága jelentős részben a debreceni intézethez kötődik. Az általa alapított debreceni biogeográfiai, növénycönológiai iskola Európa-szerte híressé vált, és a hazai növényföldrajz vonatkozásában is úttörőnek számító tudományos munka hosszú időn át meghatározta a debreceni botanika kutatási profilját.

A jeles botanikus nemcsak növénytudományi kutatásairól, de jelentős gyűjtőtevékenységéről is ismert volt, bélyeg-, ex libris- és könyvgyűjteménye is kiemelkedő. Soó Rezső professzor gyűjteményeinek egy része 1980-ban került a Déri Múzeumhoz mint végrendeleti ajándék. Ebből a hagyatékból származnak azok a fotók is, melyeket A piramisok országában című időszaki kiállítás keretében mutat be a Déri Múzeum.

A tárlat keddi megnyitóján Angi János igazgató elmondta, hogy a Déri Múzeum rendkívül szerencsés helyzetben van, hiszen gazdag gyűjteményéből színvonalas időszaki kiállításokat tud szervezni. Ezúttal a közelmúltban digitalizált fotósorozatot Mező Szilveszter muzeológus gondolta újra, hogy korszerű megoldások felhasználásával mutassa be a gyűjteményt.

A kiállítást Papp László, a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjének igazgatója nyitotta meg, aki köszöntőjében kiemelte, hogy a tárlat lenyomat Soó Rezső életútjának egy tartalmas pillanatáról. A botanikust nemcsak Egyiptom növényvilága érdekelte, hanem a történelme és gazdasága is.

A kutató és felesége, Soó Rezsőné Gallé Ilona az 1965-ös egyiptomi útja során bejárta a Nílus-völgy Kairó és Asszuán közötti szakaszát, Felső-Egyiptom nevezetes történelmi emlékhelyeit, a Nílus torkolatvidékét, az ország legnagyobb kikötővárosát, Alexandriát, valamint a Szuezi-csatorna partján fekvő Port Szaid városát.

A változatos témájú színes fotókon a természeti és kultúrtájak, sivatagi, félsivatagi és oázisnövények, az öntözéses gazdálkodás hagyományos folyami eszközei mellett óegyiptomi műemlékek és nekropoliszok, kopt keresztény templomok, régi mecsetek, modern épületek, valamint korabeli utca- és városképek láthatóak. A fotósorozatot az Egyiptom természeti világát bemutató gyűjtemény egészíti ki, melyben helyet kaptak a Nílus-völgy ásvány- és kőzettípusai, növény- és állatvilágának jellegzetes példányai.


A tárlaton bemutatott növényi preparátumok a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjéből, míg a kőzetek egy része a Debreceni Egyetem Földtudományi Intézetének ásvány- és kőzettani gyűjteményéből származik. Utóbbi darabjait az intézmény jeles professzora, Kádár László hozta Egyiptomból, amikor kartográfusként részt vett a legendás felfedező, Almásy László expedícióján.

A kiállítás mellett a Déri Múzeum a tervek szerint ősszel Soó Rezső egyiptomi úti beszámolóját is kiadja.

Sajtóiroda - TPL