A Debreceni Egyetem (DE) Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK), a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, valamint a Magyar Jogász Egylet szervezésében tartott Kodifikáció és hatályosulás – a Polgári Törvénykönyv (Ptk) a gyakorlatban című konferenciasorozat debreceni állomásán a 2014 óta hatályos Ptk alkalmazása során felmerült gyakorlati tapasztalatokról, szabályozási anomáliákról, jogszabálymódosítási tervezetekről számoltak be a szakemberek.
Szikora Veronika, a DE ÁJK dékánja a hirek.unideb.hu-nak azt mondta: az alapos előkészítésnek és az átgondolt kodifikációs folyamatnak köszönhetően az eddigi tapasztalatok alapján stabil a most alkalmazott Ptk., így a remények szerint még évtizedekig nem kell majd új törvénykönyvet alkotni.
- Ez a tanácskozás jó lehetőség arra, hogy a Polgári Törvénykönyvvel összefüggésben újonnan felmerült jogalkalmazási, jogegységesítési kérdésekről kúriai bírákkal, az Igazságügyi Minisztérium illetékeseivel, az egyetemi, akadémiai szféra képviselőivel, ügyvédekkel, közjegyzőkkel tudjunk konzultálni. Az, hogy otthont adhattunk a rendezvénynek, komoly elismerés karunknak – fogalmazott Szikora Veronika.
A DE ÁJK dékánja a Társasági jogi trendvonalak a nemzeti, nemzetközi és unió viszonyrendszerben című előadásában átfogó képet adott a társasági jog szabályozásának alakulásáról, és felhívta a figyelmet a versenyképesség, valamint a fenntarthatósági kérdések összefüggéseire, kihívásaira.
Wopera Zsuzsa, az Igazságügyi Minisztérium polgári bíráskodás tapasztalatait elemző munkacsoportjának vezetője, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet elnöke kifejtette: a szaktárcának nemcsak a jogszabályok kodifikációja a feladata, hanem azok elfogadása után a figyelemmel kísérése is, vagyis annak vizsgálata, hogy az új törvények miként alkalmazhatók a gyakorlatban.
– Az Igazságügyi Minisztériumban 2023 szeptemberében létrejött, a polgári bíráskodás tapasztalatait elemző munkacsoport elsődleges feladata, hogy a Ptk. és a Polgári Perrendtartási törvény, valamint az ezekhez kapcsolódó jogszabályok utánkövetését elvégezze. A testületben valamennyi jogi hivatásrend képviselteti magát. Fontos hangsúlyozni, hogy a munkacsoport célja csak abban az esetben a kodifikáció, ha olyan jogalkalmazási problémát látunk, ami egybecseng a hivatásrendek képviselőinek véleményével és kizárólag jogalkotással kezelhető, jogértelmezéssel nem. A konferencia sorozat eddigi öt állomásán azt tapasztaltuk, hogy nincs nagy koncepcionális, az alapokat érintő változtatási igény, inkább csak apróbb finomhangolási szükségletek mutatkoznak - magyarázta Wopera Zsuzsa.
A minisztérium illetékese hozzátette: egy ilyen visszatérően jelzett probléma például, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket a szülő felügyeleti perekben értesíteni kell a nyilatkozatétel lehetőségéről, vagyis ő is elmondhatja a véleményét, érzéseit. Azonban nagyon széttartó a bíróságok gyakorlata abban, hogy hány éves gyermeket kell a bíróságnak értesítenie. Van olyan gyakorlat, ahol a 3 évesnek is, de olyan is akad, ahol csak a 14 évesnek küldenek ilyen értesítést. Wopera Zsuzsa szerint nem egyszerű ebben a kérdésben állást foglalni, mert ha jogszabály meghatározna egy életkori határt, az ellentétes lenne az ENSZ gyermekjogi egyezményével, ami kimondja, hogy ilyen tekintetben nem állapítható meg alsó életkori határ.
Sajtóközpont - OCs
