Növényegészségügy a klímaváltozás szorításában | DEBRECENI EGYETEM

A Tiszántúli Növényvédelmi Fórum immár tizenhárom éve nemzetközi szimpóziumként is működik. Ezúttal is jelentős számban érkeztek neves előadók az Egyesült Királyságból, Indiából, Nepálból, Észak-Macedóniából, Romániából és Szlovákiából a DAB Székházban tartott konferenciára.

Az idei rendezvényt a szakmai tudás változó világban betöltött szerepe köré szervezték. A növényorvosokat ugyanis egyre nagyobb kihívások elé állítják a változó klimatikus körülmények, miközben egészséges élelmiszert csak egészséges alapanyagból lehet előállítani.

- Változtatni kell a növényvédelmi módszereinken. A kémiai szerek használatának lehető legkisebbre csökkentése mellett egyéb védekezési módok alkalmazása is szükséges az integrált növényvédelemben. Emellett ma a precíziós növényvédelmi megoldások – például a drónok és GPS alapú technológiák – is előtérbe kerülnek, illetve az alternatív biológiai készítményeknek, illóolajoknak és más természetes anyagoknak, növényi kivonatok alkalmazásának is van növényvédelmi jelentősége – hívta fel a figyelmet Tarcali Gábor, a MÉK Növényvédelmi Intézet tudományos főmunkatársa a hirek.unideb.hu érdeklődésére.

Az idei extrém száraz év kettős hatást gyakorolt a növények egészségi állapotára.

- Azt tapasztaltuk, hogy betegségek alig fordultak elő, hiszen a fertőzésekhez alapvetően víz és nedvesség kell. A száraz körülmények inkább az állati kártevőknek kedveztek. Ugyanakkor a változó klíma nem csupán új károsítók megjelenését idézi elő, hanem bizonyos károsítók felszaporodását okozza, más esetekben viszont az időjárás hatására csökkenhet az egyedszámuk vagy az okozott kár – jelentette ki.

Nagy Antal, a Növényvédelmi Intézet egyetemi tanára köszöntőjében arról beszélt, hogy bár sok negatívumot hozott az év a mezőgazdaságban, a konferencia és a tudományos-szakmai diskurzus okot ad az örömre.

- A növényvédelmi fórumon a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar hazai és külföldi hallgatói is részt vesznek, többen előadóként is bemutatják kutatási eredményeiket, ezáltal erősítve a konferencia nemzetköziségét. Ez azt jelenti, hogy továbbra is vonzó a növényvédelmi pálya – mutatott rá.

A MÉK-en minden tanévben indul angol nyelvű növényorvosképzési program. A fórumon törökországi, kínai, marokkói, mozambiki, ugandai, iráni, pakisztáni, bangladesi és vietnámi hallgató is tartott előadást.

A plenáris nyitóelőadást az észak-macedóniai Goce Delcev Egyetemről érkezett Biljana Atanaszova tartotta a növényvédelem újragondolásának szükségességéről. Kifejtette, hogy a hagyományos gazdálkodási stratégiákon alapuló feltételezések már nem elégségesek, a klimatikus változások új megoldásokat kívánnak a növényvédelem területén.

Előadások szóltak továbbá a környező országok növényvédelmi helyzetéről, illetve többek között a vektor kabócafajokról, a Kárpát-medence sáskajárásairól, a napégés megelőzési lehetőségeiről a gyümölcsösökben, a dióültetvények növényvédelméről, valamint a precíziós szerkijuttatás almaültetvényekre gyakorolt hatásairól is. A fórum második napján Tokaj-Hegyaljára szerveztek szakmai kirándulást.

A konferencián idén is átadták a Gulyás Antal Emlékérem a Növényvédelemért kitüntetést. Az elismerést ezúttal Balázs Klára növényorvos, entomológus, a Növényvédelem folyóirat főszerkesztője vehette át. Emellett a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Hajdú-Bihar Vármegyei Területi Szervezete Kiváló Növényorvos kitüntetést adományozott Juhász György részére.

Sajtóközpont – SzZsL