Új terápiák és korszerű diagnosztikai eljárások a tüdőgyógyászatban

Az asztma, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD és a tüdőrák új kezelési lehetőségeit, valamint a legfrissebb kutatási eredményeket mutatták be a szakemberek a Tüdőgyógyászati Konferencián a Debreceni Egyetemen. A csütörtökön kezdődött kétnapos szakmai eseményen az intézmény szakemberei a korszerű betegellátás lehetőségeit, a megelőzés jelentőségét és az alapellátással való szorosabb együttműködés fontosságát is hangsúlyozták.

A légzőrendszert érintő fertőző betegségek, például a tüdőgyulladás vagy a TBC mellett többek között az asztma, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD, valamint a tüdőrák jelenti a legnagyobb kihívást a tüdőgyógyászatban.

A szakterület dinamikus fejlődésének, az új, innovatív gyógyszerek, eszközök megjelenésének köszönhetően egyre eredményesebb terápiákat alkalmazhatnak a szakemberek. A legújabb diagnosztikai és kezelési lehetőségek bemutatása volt az egyik központi téma az idei Debreceni Tüdőgyógyászati Kongresszuson. 

-    Kiemelten foglalkoztunk a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD kezelésével, hiszen olyan új gyógyszerek váltak elérhetővé, amelyek már a betegség lefolyását is képesek befolyásolni. Fontos, hogy ezek a terápiák minél több beteghez eljussanak, hiszen jóval többen profitálhatnának belőlük, mint ahányan jelenleg eljutnak a centrumokba. A tüdőrák szintén állandó és kiemelt jelentőségű téma, különösen azért, mert sok beteg még mindig későn kerül be az ellátásba, pedig a tüdőrák korai stádiumban történő diagnosztizálásával és az időben megkezdett terápiával hatékonyabb a kezelés. A tüdőrákot az új terápiás megoldásokkal egyre inkább krónikus betegséggé sikerül alakítani – fejtette ki Horváth Ildikó, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, a Klinikai Központ Tüdőgyógyászati Klinikájának igazgatója. 

Horváth Ildikó fontosnak tartja, hogy a tüdőrák alacsony dózisú CT-vizsgálaton alapuló szűrése mielőbb elérhetővé váljon. A szűrőprogram bevezetése ugyanis lehetőséget teremtene a kis méretű tüdőelváltozások korai felismerésére. A professzor hozzátette: jelentős potenciált látnak a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazásában, a digitális ikermodellek mindennapi klinikai gyakorlatba történő bevezetésében, valamint a távkonzultációk infrastrukturális és működési feltételeinek továbbfejlesztésében. A digitális megoldások szerepe folyamatosan növekszik a betegoktatásban és a betegállapot nyomon követésében is.  

A konferencián a Debreceni Egyetem szakemberei mutatták be a legkorszerűbb terápiás és diagnosztikai lehetőségeket. A kétnapos rendezvényen a tüdőgyógyász szakorvosok és szakdolgozók mellett a társszakmák képviselői, illetve háziorvosok vettek részt. 

-    Nagyon fontosnak tartom, hogy a háziorvosok minden évben eljönnek a szakmai eseményünkre, és a krónikus betegségek menedzsmentjével kapcsolatos tapasztalataikat is megosztják. A háziorvosokkal szoros együttműködésre törekszünk, hiszen közös érdekünk, hogy a betegek időben eljussanak hozzánk, és a klinikán kezelt páciensek az alapellátásban is megfelelő gondozásban részesüljenek – tette hozzá a klinikaigazgató.  

A konferencia résztvevői a legfrissebb kutatási eredményeket is megismerhették és a nemzetközi szakmai kezdeményezésekről is tájékozódhattak. Többek között az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet koordinálásával, a Debreceni Egyetem részvételével zajló Joint Action on REspiratory Diseases (JARED) programról is szó esett. Az Európai Bizottság által támogatott nemzetközi együttműködésben 14 ország 35 betegellátással, oktatással és kutatással foglalkozó intézete dolgozik együtt a krónikus légzőszervi megbetegedések megelőzésének és kezelésének eredményessége érdekében. 

Sajtóközpont - CzA

Last update: 2026. 11. 16. 08:41