Az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének 70., valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 37. évfordulóján ismerték el október 23-án azoknak a debreceni szakembereknek, sportolóknak, kutatóknak a munkáját, akik magas szintű tudásukkal, tehetségükkel jelentős mértékben hozzájárulnak a város gyarapodásához. Az önkormányzat a városi díjakat ebben az évben több olyan egyetemi szakembernek is odaítélte, akik szakterületükön kimagasló eredményeket érnek vagy értek el.
Az ünnepi eseményen Debrecen Város Csokonai-díját vehette a tudományos kutatás és oktatás terén végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként Keményfi Róbert egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara Néprajztudományi és Muzeológiai Intézetének igazgatója.
1994 óta oktat az egyetemen, melynek 2012 óta professzora. Több folyóirat szerkesztője vagy szerkesztőbizottsági tagja. 14 hallgatója szerzett irányításával PhD doktori fokozatot, közülük többen is debreceni közművelődési intézményekben dolgoznak. Tudományos munkásságát 236 közleménye fémjelzi. Ezek között szerepelnek a Debreceni Egyetem és a néprajztudomány történetével, az első világháború és a trianoni béke etnográfiai vetületeivel kapcsolatosak is, de foglalkozott a történelmi Bihar vármegye és a Fekete-Körös völgyi magyarság néprajzával is. Munkáinak jelentős része az etnikai és vallási térszerkezet etnográfiai és kartográfiai kérdéseit tárgyalja. 2010 és 2015 között a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánhelyettese, majd 2017 és 2026 között dékánja volt. Utóbbi minőségében támogatta az olyan városi jelentőségű programokat és kezdeményezéseket, mint például a Debreceni Nyári Egyetem, a Várhalmi Ilona-díj megalapítása, a Sol Oriens Kórus működése. Kezdeményezője és felelőse az egyetemi muzeológiai képzésnek, amely országosan is egyedülálló, s a közgyűjtemények szakember-utánpótlását hivatott biztosítani.
Debrecen Város Hajós Alfréd-díja elismerését vehette át Battai Sugár Katinka világbajnok kardvívó, olimpikon, a DEAC vívószakosztályának sportolója is, aki idén a hazai és nemzetközi vívósportban elért kiváló eredményei, valamint példamutató sportolói magatartása elismeréseként kapta meg a városi kitüntetést.
Az idei szezonban pályafutása legjobb eredményeit érte el, ennek köszönhetően – holtversenyben – a világranglista 1. helyére lépett fel. A világkupákról egy arany-, egy ezüst- és egy bronzéremmel tért haza. Az európai körverseny győztese. 2025 végén megválasztották Az év női vívójának. Debreceni sportolóként természetesen városunkat képviseli: a debreceni vívósport történetében minden idők legjobb eredményét érte el, amikor a Hongkongi Vívó Világbajnokságon egyéniben bronz-, csapatban aranyérmet szerzett. 2023-ban megkapta a Hajdú-Bihar vármegyei Prima Díjat, 2023-ban és 2025-ben Az év magyar vívója lett, 2025-ben és 2026-ban pedig a DEAC az Év sportolójának választotta. Az élsport mellett a Debreceni Egyetemen végzi tanulmányait.
Szintén Hajós Alfréd-díjat kapott Lente Lajos, a Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézet testnevelőtanára, aki a labdarúgás és az utánpótlás-nevelés területén végzett több évtizedes szakmai, vezetői tevékenysége, a fiatal labdarúgó-tehetségek gondozásában elért kiemelkedő eredményei okán érdemelte ki az elismerést.
A Magyar Labdarúgó Szövetség által előírt UEFA B és UEFA A licenccel, valamint UEFA Elite Youth A végzettséggel rendelkezik. Aktív labdarúgó-pályafutását követően a Debreceni Egyetem testnevelőtanáraként helyezkedett el, a labdarúgástól azonban soha nem szakadt el: életét a labdarúgásnak, azon belül mindenekelőtt az utánpótlás-nevelésnek szentelte. Hatalmas lelkesedéssel indította el 2003-ban a Loki Focisuli első korosztályát. Az 1999-ben született játékosoktól a 2002-es korosztályig számos debreceni gyermek az ő irányításával kezdte megismerni és megszeretni a sportágat. 2004 és 2007 között három korosztály edzőjeként fáradhatatlanul tanította a fiatalokat. Korosztályos együtteseivel jelentős hazai és nemzetközi eredményeket ért el. A legtöbb időt a 2001-ben született játékosokkal töltötte, akiknek fejlődése a kezdetektől az ő szakmai munkáját dicsérte. A csapat több éven keresztül veretlen maradt az Interliga-bajnokságban, majd az NB II U13-as északkeleti csoportjának első helyét is megszerezte, a 2015-ös szezonban pedig már az NB I-es bajnoki címet is elhódította. 2025-ben a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség Csík Ferenc Ezüst Plakettet adományozott Lente Lajosnak.
Debrecen Város Hatvani-díját ebben az évben három egyetemi szakember kapta: Csernoch László egyetemi tanár, az Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet intézetigazgatója, Módis László, a Klinikai Központ Szemklinikájának szemész szakorvosa, valamint Szabó Béla, az Állam- és Jogtudományi Kar tanszékvezető egyetemi tanára részesült a Hatvani-díjban. Csernoch László 1985-ben végzett okleveles fizikusként a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Ezt követően az Élettani Intézetben dolgozott tudományos segéderő, majd tudományos segédmunkatárs, illetve tudományos munkatárs munkakörben. 1992-ben egyetemi tanársegédi, 1993-ban egyetemi adjunktusi, 1998-ban egyetemi docensi kinevezést kapott. 1990-ben védte meg kandidátusi értekezését, 2001-ben habilitált. Ugyanebben az évben elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.
2005. július 1-jétől kapott megbízást az Élettani Intézet igazgatói feladatainak ellátására, majd 2005. szeptember 1-jétől egyetemi tanári kinevezést kapott. Munkába lépését követően bekapcsolódott az élettan oktatásába. Részt vesz az orvos-, a fogorvos-, a gyógyszerész- és a molekuláris biológus hallgatók képzésében mind magyar, mind angol nyelven. A gyógyszerészképzés intézeti tanulmányi felelőse volt, majd a molekuláris biológus képzés orvosbiológus szakirányának vezetője. 1994 óta vesz részt a doktoranduszok képzésében. Alapító tagja, 2010 óta vezetője a Debreceni Egyetem Molekuláris Orvostudományi Doktori Iskolának, valamint külső tagja a Debreceni Egyetem Informatikai Doktori Iskolájának. Többször megkapta az Általános Orvostudományi Kar Év Oktatója elismerést, valamint Magyar Érdemrend Lovagkereszt elismerésben is részesült.
Módis László csaknem négy évtizede meghatározó szereplője Debrecen egészségügyi, egyetemi és tudományos életének. Orvosi pályáját a Debreceni Szemklinikán kezdte. Szakmai munkássága szorosan összefonódik a várossal, a Debreceni Egyetemmel és a helyi közösséggel.
A szemészet, ezen belül a szaruhártya és a szemfelszín betegségeinek korszerű diagnosztikája és sebészi kezelése területén végzett munkája országos és nemzetközi szinten is elismert. Kiemelkedő, Debrecen számára is maradandó teljesítménye a Cornea Bank 1994-es létrehozása, amelynek azóta is vezetője. A Cornea Bank jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a szaruhártya-átültetés korszerű feltételei Debrecenben is megteremtődjenek, és a betegek számára elérhetővé váljon a látás helyreállítását célzó korszerű ellátás. A Debreceni Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskolájának alapítása óta oktatója és témavezetője. A Magyar Szemorvostársaság vezetőségében 2004 óta dolgozik, jelenleg a szervezet főtitkára. Több hazai és európai szakmai szervezetben is vezető szerepet tölt be. Számos elismeréssel rendelkezik, egyebek mellett a Magyar Szemorvostársaság Alberth Béla és Hirschler Ignác emlékérmével, a Magyar Műlencse Implantációs és Refraktív Sebészeti Társaság SHIOL emlékérmével, valamint Markusovszky Lajos-díjjal és az Orvosi Hetilapban megjelent legjobbnak ítélt publikáció elismerésével.
Szabó Béla oktatói, tudományos és tudományszervező munkássága elválaszthatatlan a debreceni jogászképzés elmúlt harminc évének történetétől.
Kiemelkedő szerepet vállalt a több évtizedes kényszerű szünetet követően 1996-ban újraindult debreceni jogászképzés megszervezésében és intézményi megerősítésében. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Intézetének igazgatóhelyetteseként, igazgatójaként, később pedig a jogutód Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar első dékánjaként, illetve a Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola alapítójaként, korábbi vezetőjeként meghatározó szerepet játszott abban, hogy Debrecen ismét a magyar jogászképzés jelentős és elismert központjává válhatott. Szabó Béla professzor a római jog és jogtörténet elismert kutatójaként, az egyetemtörténeti feldolgozó kötetek szerzőjeként, iskolateremtő oktatóként joghallgatók és fiatal kutatók generációinak szakmai fejlődését segítette, tudományos munkásságával pedig jelentősen hozzájárult a Debreceni Egyetem és Debrecen városa hazai és nemzetközi tudományos tekintélyének emeléséhez. 2015-ben megkapta a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét, 2021-ben Mestertanár Aranyérem, 2024-ben a Debreceni Egyetem Rektorának Elismerő Oklevele elismerésben részesült.
Sajtóközpont
Fotók: DMJV