A Debreceni Egyetem (DE) Állam- és Jogtudományi Karának (ÁJK) Alkotmányjogi Tanszéke, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete, valamint a Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete szervezésében tartott rendezvényen csaknem hatvan alkotmányjogász vett részt.
A házigazda intézmény nevében Kovács Krisztián, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Teológiai Intézetének vezetője arra emlékeztetett, hogy a debreceni jogászképzés a kollégium falai között 1892-ben kezdődött, a jogi akadémia pedig az állami egyetemi jogászképzés 1912-es elindulásáig működött a Kollégium keretei között.
Szente Zoltán, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Kutatóintézetének professzora a szakrális helyszín alkotmánytörténeti jelentőségét méltatva felidézte, hogy a magyar politikai élet központja két alkalommal is az Oratóriumban működött. 1849 januárjától május végéig a képviselőház ülésezett az épületben, itt fogadták el a függetlenségi nyilatkozatot, 1944 decemberében, a II. világháború vége felé pedig az ideiglenes nemzetgyűlés tartotta itt az üléseit.
Ehhez kapcsolódóan Sólyom Péter, a Debreceni Egyetem (DE) Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) Alkotmányjogi Tanszék vezetője arra utalt, hogy az Oratórium egy nagyon különleges tere a magyar alkotmányos kultúrának.
- Azzal, hogy a jogállami helyreállítás idején az alkotmányjogászok vándorgyűlése a Református Kollégium ezen különleges termében nyitja meg a konferenciát, lehetőséget teremt arra, hogy ez a történelmi örökség megérintsen, megszólítson, megváltoztasson bennünket. Segíthet annak a történelmi felelősségnek a megértésében, amely a demokratikus jogállam alkotmányos szótárának a megújításával jár, ez a munka pedig nem lehet sikeres az egyetemi közösségek autonómiájának és szabadságának biztosítása nélkül – fogalmazott Sólyom Péter.
Az Alkotmányjogászok Egyesületének ügyvezetője, a Ludovika Közszolgálati Egyetemen működő Eötvös József Kutatóközpont Politika és Államelméleti Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, Fröhlich Johanna szerint az előző kormányok alatt a szakmában dolgozók különböző túlélési stratégiákat voltak kénytelenek választani az alkotmányjogok tudományos diszciplína politika általi bekebelezésének átvészelésére. Mára az alkotmányjogászok felelősségének kontextusa megváltozott. Még nem látszik tisztán, hogy a jelenlegi kormány és a többség hogyan viszonyul a szakma kritikáihoz – értékelt Fröhlich Johanna.
- Az előttünk álló alkotmányozási folyamatban a felelősségünk elsősorban abban áll, hogy demonstráljuk, léteznek az alkotmányjog diszciplínáján, különösen a politikai döntéshozataltól megkülönböztető szakmai szabályok – jelentette ki Fröhlich Johanna.
Halmai Gábor, az ELTE professor emeritusa úgy fogalmazott: nem lehet komolyan vett alkotmányos államot építeni, amennyiben a kormány könnyűszerrel meg tudja szerezni az alkotmányozó többséget. Magyarország akkor válhatna alkotmányos szempontból hosszú távon ellenállóvá, ha megerősítené az intézményes elemeket, garanciákat – fogalmazott.
A Jogállami helyreállítás és az alkotmányos hagyományok újraértelmezése című előadásában Halmai Gábor úgy vélte, hogy a tavaszi országgyűlési választások után a demokratikus államot foglyul ejtő autokratikus struktúrák lebontása érdekében a közjogi tisztségviselők elmozdítása szükséges volt, de álláspontja szerint a jogállami rendszer újraépítését az Alkotmánybíróság átszervezésével kellett volna kezdeni.
A konferencia a DE ÁJK-n folytatódott, ahol egyebek mellett olyan témák kerültek napirendre, mint a közjogi tisztségviselők elmozdítása, az alapjogok az alkotmányos átmenetben és a részvételi alkotmányozás kihívásai.
Sajtóközpont – OCs