Ebben az évben már hetedik alkalommal rendezte meg szabadegyetemét a Doktoranduszok Országos Szövetsége. Az előadások, workshopok helyszíne hatodik alkalommal volt a Debreceni Egyetem, három napon át itt egyeztettek olyan kérdésekben, mint például a kutatásfinanszírozás, a nemzetközi lehetőségek vagy a tudomány társadalmi szerepe.
- Új folyamatok indulnak, újra megnyílnak – talán már a jövő héten – pályázati lehetőségek, számos változást élünk meg. Ezekhez sok erőt és energiát, pozitív jövőképet kívánok a doktoranduszoknak, hiszen a mi életpályánk nem egyik napról a másikra alakul, több évtizedet ölel fel, mire valaki doktoranduszból professzor lesz – hangsúlyozta köszöntőjében a Debreceni Egyetem rektora, Bács Zoltán.
A doktorképzés bemenetét egyértelműen szolgálja a hét évtizedes múltú tudományos diákköri mozgalom – hívta fel a figyelmet az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke. Mátyus László kiemelte: fontos, hogy nem csak elefántcsont-toronyban megjelenő tudományos gondolkodásról van szó, hanem hogy hasznosuljanak is az eredmények, ezt mind a tudományos diákkör képviselői, mind a doktoranduszok szem előtt tartják.
- Bizonyára sokan tudják, hogy egy rendkívül sikeres rendezvényt tartottunk tavaly, az első innOtdk-t, több mint 80 innovációs tartalommal rendelkező munkából végül 28-at mutattunk be a program keretében. Szeretném most bejelenteni, hogy a 38. OTDK-hoz kapcsolódóan, partnereivel jövőre is megrendezi az innOtdk-t az Országos Tudományos Diákköri Tanács – mondta el Mátyus László elnök.
A Doktoranduszok Országos Szövetségének története 32 évre nyúlik vissza – idézte fel Csiszár Imre tiszteletbeli elnök.
- Sok változást hozott ez a 32 év, de egy valami állandó: mindig volt egy olyan közösség, akik többet akartak tenni, felvállalták, hogy megszervezzék a magyarországi, illetve határon túli magyar ajkú doktoranduszok életének bizonyos szegmensét azon túl, hogy ellátják az érdekképviseletüket is. Maga a közösség adta mindig az erejét ennek a szervezetnek – fogalmazott Csiszár Imre.
Vámosi Péter elnök is a DOSZ több évtizedes jelmondatát idézte: „Közösség a tudományért”, amit az évente megrendezett DOSZFESZT is képvisel. Vámosi Péter egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a vezető magyar egyetemeken a D1-es vagy Q1-es közlemények több mint 50 százaléka a PhD-képzéshez kapcsolódóan, PhD-hallgató munkája eredményeként jön létre.
- A doktorandusz-képzés legfontosabb kérdéseit érintjük szabadegyetemünk programjában, kiemelném többek között a megélhetést, a státusz értelmezését, hogyan növelhető a fokozatot szerzettek száma, milyen változásokra lenne szükség a képzés összetételében és tartalmában, miként erősíthető a témavezetők támogató szerepe és felelőssége a doktori előrehaladást tekintve, illetve a lelki egészséget. Kiemelkedő jelentőségű az ösztöndíjak emelésének ügye, miután ennek összege 8 éve változatlan, 140 ezer forint. Többször tárgyaltunk a nyár folyamán az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium vezetésével a sürgető kérdésről, egyetértő, támogató szándékát fejezte ki a tárca – tájékoztatta a doktoranduszokat Vámosi Péter.
A DOSZFESZT résztvevői részletesen megismerhették a Tudományos és Technológiai Minisztérium tudományos és innovációs stratégiáját is. Az elképzeléseket szakmai nyilvános fórumon itt ismertette először Horváth Péter tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár.
- Magyarország az Európai Unióban szinte minden tudományos mutatóban 20-22-ik helyen áll jelenleg. Reálisan azt gondoljuk, hogy a 15-ik hely elérhető 2030-ra, ha a céljainkat megvalósítjuk – összegzett Horváth Péter.
Az államtitkár kitért többek között arra, hogy az ország innovációs fejlesztéseit három fő területen támogatják: környezet, egészség és technológia, illetve két átfogó pillér a társadalmi jóllét és a biztonság fejlesztése. Az innovációs képzést a felsőoktatásban és a doktori képzésben erősítik, de az oktatást a most kezdődő tanévtől a középiskolákban is megkezdik, mintegy tízezer tanuló bevonásával. Hozzátette, hogy a következő három évben megduplázzák a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap forrásait, azok elérhetik a 225 milliárd forintot. Arról is szólt, hogy a GINOP Plusz program következő két évben rendelkezésre álló európai uniós forrásaiból a magyar innovációt a legmagasabb szinten segítik, miközben a kutatóhálózat és az egyetemek infrastruktúráját több tízmilliárd forinttal támogatják.
Részletesen bemutatta azokat a tudományos, innovációs, kutatási programokat, amiket a közeljövőben terveznek meghirdetni, valamint vázolta azt is, hogy a minisztérium Brüsszelben Tudományos és Technológiai Irodát nyit. A doktoranduszok helyzetére kitérve Horváth Péter hangsúlyozta, fontos, hogy a magyar fiatalok merjenek innoválni és a kiválóságok kiteljesedhessenek, a tárca szeretné szélesíteni azt a kiválósági-oktatási spektrumot, mely jelenleg működik. Szólt mindezek mellett a Magyar Alkalmazott Kutatási Hálózat tervéről is, ami jövő évben indulhat.
Az államtitkári prezentációt követően kerekasztal-beszélgetést tartottak az innovációs szemlélet szerepéről a doktori képzésben és a tudományos tehetséggondozásban Bács Zoltán rektor, Horváth Péter államtitkár, Vámosi Péter DOSZ-elnök, Bódis László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója és Birkner Zoltán, a Magyar Innovációs Szövetség társelnöke részvételével, melyen Bács Zoltán rektor beszélt a tavalyi tanévtől elérhető üzleti doktori képzésről (DBA) is.
A szabadegyetem programjának részeként átadták a DOSZ Tudományos Osztály-elnökeinek megbízóleveleit is.
Az eseményen egy, a fiatal kutatók számára elérhető új lehetőséget is bejelentettek: a Nemzeti Innovációs Ügynökség a doktoranduszoknak új programot indít HSUP Doctorate projekt néven. Bódis László vezérigazgató a bejelentés kapcsán úgy fogalmazott: a szervezet küldetésének legfontosabb pillére az oktatás és képzés, hogy hogyan tudják a fiatalok számára az innovációs és startup-ismereteket a lehető leghatékonyabban átadni.
- A HSUP-programot hat évvel ezelőtt indítottuk, eddig több mint húszezer fiatal vett részt benne, ezt terjesztjük ki mostantól a doktoranduszokra is. A HSUP Doctorate program 3 részből áll: a szeptember 15-ig tartó jelentkezési időszak után a szeptember-októberi első szakaszban ismerkednek meg az innováció, a startupok alapismereteivel, a második szakaszban aztán elkezdik saját ötleteiket kidolgozni. A harmadik etapban már csapatok formálódnak, megkezdődik a startup-vállalkozások megalapozása, és reményeink szerint a tanév végén, jövő júliusban számos új startup-vállalkozás tud indulni PhD-hallgatók vezetésével, a legjobbak pedig egy szakmai zsűri, befektetők előtt mutatkozhatnak majd be – ismertette.
A jelentkezők szakmai támogatást is kapnak a pénzügyi mellett, startuperek, innovátorok, technológiához és annak üzleti hasznosításához értő szakemberek segítik majd a projektek fejlődését. Mivel a DOSZ felmérése alapján a doktoranduszok csaknem 10 százaléka érdeklődik a startupok, a technológiai fejlesztések, illetve saját kutatási eredményeinek piacra juttatása iránt, a Nemzeti Innovációs Ügynökség arra számít, hogy a következő 1-2 évben mintegy ezer fiatal kutatónak segíthet a program innovatív elképzelése megvalósításában.
Sajtóközpont - TH